Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

XX Tartalommutató. ket a joglépéseket igénybe vevő fél kártérítési kereset alá csak akkor vonható, ha az ily joglépések által károsított bebizonyítja, hogy erre a joglépésre az azt kérelmezőnek jogellenes cselekménye szolgáltatott okot. — II. Ily jogellenes cselekmény elkövethető a büntető bíróság által elrendelt bűnügyi zárlat kérelmezésével is, ha a bűnügyi zárlat elrendelésének előzményéül szolgáló bűnügyi panasz nyilván alap nélküli (P. VI. 4726/1931.) 102. A hajótulajdonos a hajóra vezető gyalogjárót gondozni és oly karban tartani köteles, hogy ott a gyalogjárók testi épségük veszélyeztetése nélkül közlekedhessenek s amenynyiben e körül a kellő gondosságot elmulasztotta, felelős az azzal okozott kárért (P. III. 6039/1931.) Vétlen kár. 9. I. A gépkocsibalesetért tárgyi felelősség azt terheli, aki mint a gépkocsi tulajdonosa, vagy birtokosa a gépkocsit forgalomban tartja. — II. Ha a tulajdonos a gépkocsi tulajdonát másra átruházza, az átruházás után bekövetkezett balesetért akkor sem felelős, ha az átruházásnak a rendőrségnél való — a közigazgatási jogszabályokban kötelezően előírt — bejelentést elmulasztották (P. II. 1363/1930.) . . . 10. A gépkocsi vezetője a köteles gondosságnak csak akkor tesz eleget, ha olyan sebességgel vezeti a gépkocsit, hogy váratlan alakdály esetén is azt idején megállíthassa (P. II. 1391/1930.) 16. A géppel való szecskavágás veszélyes üzem s ebben a tekintetben a kézierővel és lóval hajtott gépre nézve különbséget a bírói gyakorlat csak annyiban tesz. hogy a gépnek lóval való hajtása esetében a veszélyességet különösen kiemeli (P. III. 8256/1930.) 17. A tárgyi felelősség alapján felelős vállalat kötelezettsége csak az elhalt egyén által törvényes kötelezettség alapján teljesített és az elhalálozás következtében elmaradó tartás, nem pedig az önkéntes elhatározásból juttatott háztartási hozzájárulás pótlására is terjed ki (P. III. 8256/1930.) .... 39. A székesfőváros nagyforgalmú közutain. különösen olyan helyeken, ahol a forgalmat közlekedési rendőr nem irányítja a gyalog közlekedő saját jól felfogott érdekében köteles annyi gondosságot kifejteni, hogy az úttest keresztezése előtt az átjutás veszélvtelen voltáról eleve meggvőződjék (P. II. 932/1932.) " 54. Az a körülmény, hogy a vonat a megengedettnél jelentékenyen nagyobb sebességgel halad, kizárja a sérült önhibáját, ha a nagyobb menetsebesség a baleset bekövetkeztére az adott körülmények között kihatással lehetett (P. VII. 3620/1931.) 55. Nem lehet a sérült kizárólagos hibáját megállapítani, ha a baleset a szerencsétlenül járt egyénnek bár szabályellenes, de a vasúti közegek által rendszeresen eltűrt valamely cselekménye vagy mulasztása következménveképpen állott elő (P. VII. 4200/1931.) 65. A forgalomnak még át nem adott vasút vonalán (málló vállalkozó által üzemben tartott, gőzmozdonnyal vontatott