Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

XVIII Tartalommuta tó. tást fegyelmi eljárás nem előzte meg, vagy a fegyelmi hatá­rozatot az érdemleges döntést érintő lényeges eljárási sza­bályok megsértésével szabálytalanul hozták, a munkaadó a polgári per folyamán rendszerint nem bizonyíthatja azt. hogy az alkalmazott azonnali elbocsátására törvényes oka volt 97 156. Az időszaki lapkiadó vállalatának szolgálatában álló hír­lapírót az 1910/1920. M. E. számú rendelet 9—13. §-aiban meghatározott végkielégítés megilleti (58. J. E. D.) 156 l rállalkozási szerződés. 126. I. Ha a vállalkozási szerződés nem felel meg többé a meg­rendelő érdekének, ez a szerződést felmondással megszün­tetheti.— II. Ilyen esetben a vállalkozót nem az egész kikö­tött díjazás, hanem a felmondásig a munka előállítása érde­kében kifejtett tevékenységeért a díj arányos része és az abban benn nem foglalt kiadás megtérítése illeti meg (P. VI. 876/1932.) 120 130. I. A vállalkozónak úgy kell az elvállalt munkát, a művet előállítani, hogy ne legyen benne hiba, amely annak értékét vagy rendeltetésszerű használhatóságát elenyészti vagy csökkenti. — II. A vállalkozó — ha kitűnik, hogy a meg­rendelőnek vagy a tervezőnek a kivitel módjára adott uta­sítása helytelen — köteles erről a megrendelőt haladéktala­nul értesíteni (P. IV. 5827/1931.) 123 Megbízás. 125. A megbízást a megbízó fél bármikor felmondhatja, és ha erre fontos oka volt, a másiknak ebből eredő kárát megtérí­teni sem köteles (P. VI. 6100/1932.) 120 Ügyleten kívüli kötelmek. Megbízás nélküli ügyvitel. 46. I. Aki másról súlyos veszélyt hárít el, maga pedig eközben testi épségében vagy egészségében kárt szenved, a meg­segítettél jutalmat követelhet, kivéve, ha a veszélyt maga idézte elő, vagy a mentésre kötelezve volt. — II. A jutal­mat a bíróság az eset körülményeinek, különösen a veszély és kár nagyságának s a felek vagyoni viszonyainak figye­lembe vételével a méltányosság szerint állapítja meg. — III. De a megsegített nem kötelezhető jutalom fizetésére, ha ezzel önmagának vagy azoknak a személyeknek megélheté­sét veszélyeztetné, akiknek eltartásáról törvény szerint gon­doskodni köteles. — IV. Ennek a jogszabálynak az alkalma­zását nem zárja ki az sem, ha a megmentett, illetve megsegí­tett a mentést vagy megsegítést ellenezte is (P. VI. 289/1932.) 40 Tilos cselekmény. 23.-1. Aki valamely ügyének ellátására maga helyett mást ren­del ki, azért a kárért, amelyet a kirendelt az ügykörébe eső

Next

/
Thumbnails
Contents