Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

XVI Tartalommutató. Lap arra, hogy a megtérítésre a szerződés szerint csak a jelzálogjog törlése esetén köteles (P. VI. 5872/1931.) 28 33. A vételár kamata és az elvont haszon egymást rendszerint kiegyenlíti (P. VI. 2962/1932.) 32 40. Az okirati kényszer az állandó bírói gyakorlat értelmében az osztályos egyességgel történt ingatlan átruházásokra nem terjed ki (P. I. 6054/1930.) 36 80. Alakilag érvényes az olyan ingatlan elidegenítésére vonatkozó szerződés is, amelyből az átruházói és elfogadói nyilatkozatok megtétele — ha szószerint nem is -— de kétségtelenül kitűnik (P. V. 1020/1931.) 76 114. Az állandó bírói gyakorlat értelmében az osztályos egyességgel történt ingatlan átruházásokra nem terjed ki a 4420/1918. M. E. számú rendelet által megkívánt okirati kényszer (P. V. 1502/1931.) 110 121. A vevőnek már választott szavatossági joga alapján indított perben hozott ítélet jogerőre emelkedése után a vevő többé a választásától el nem térhet s a vagylagosan gyakorolható másik jogát már nem érvényesítheti (P. VI. 1776/1931.) 113 122. A 4420/1918. M. E. B.-ben és az 1886 : VII. tc. 23. § b) pontjában megkívánt alaki kellékek az utólagos hozzájárulás érvényességéhez nem kívánhatok meg olyan esetben, midőn a vevők birtokba vették és közel tíz éve birtokban tartják az ingatlanokat, a vételár túlnyomó részét megfizették ; az ingatlanok egy részét el is idegenítették (P VI. 1937/1931.) 115 138. I. Nem tekinthető lehetetlennek az adás-vételi szerződés teljesítése, ha az eladott ingatlan lejegyzéséhez szükséges engedélyt a politikai hatóság ahhoz a feltételhez köti, hogy az eladó a szomszédos telket a fővárostól megvásárolja. — II. Az ilyen feltétel a szerződés teljesítésének jogi akadálya, s ezért az eladó szavatol (P. V. 2649/1932.) ... 132 153. Az elidegenítés tárgyául szolgáló ingatlan megjelölésének, ha az nem a telekkönyvi adatok alapján történik is, oly határozottnak és a szerződés megkötésekor természetben már kijelöltnek kell lennie, hogy az sem az adásvétel tárgyának helyszíni fekvése, határai és azonossága, sem annak térmértéke tekintetében kétségre, vitára alapot ne adhasson (P. V. 561/1933.) 155 154. A 4420/1918. M. E. számú rendelet szerint szükséges okiratban az elidegenítés tárgyául szolgáló ingatlan megjelölésének, ha az nem a telekkönyvi adatok alapján történik, oly határozottan, és a szerződés megkötésekor a természetben már olyként kijelöltnek kell lennie, hogy az sem az adás-vétel tárgyának helyszíni fekvése, határai, azonossága, sem annak térmértéke tekintetében kétségre, vitára alapot ne adhasson (P. V. 5755/1932.) 156 . 1 jándékozás. S.Az ajándékozó hitelezőjével szemben a megajándékozott csak az ajándékozás idejében fennállott tartozásáért magáért tehető felelőssé, de nem az ajándékozónak a hitelezőjével szemben fennálló jogviszonyáért és a tartozásnak abból folyó későbbi alakulásáért (P. IV. 8718/1930.) 9