Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

106 Magánjogi Döntvénytár. várományosnak az eljárása, aki nem tett mást, mint azt, hogy az illető állam joga által nyújtott lehetőségekkel élt. Az tehát, aki az illető állam joga szerint korlátlan tulajdonhoz jutott, más várományosoknak megtérítéssel nem tartozik és velők szemben nem is felelős azért, hogy a dologi korlátozásoktól feloldott vagyon az eredeti rendeltetés céljára fenntartassák. Kelt és hitelesíttetett a kir. Kúria közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsának Budapesten, 1933. évi június hó 17. napján tartott ülésében. = A döntvényt helyszűke miatt a tényállási rész kihagyásával közöljük. 107. Az a tény, hogy az átértékelés csupán biztosítás céljából történik, nem vonja szükségképpen maga után azt, hogy a biztosítás mindenkor ama legmagasabb összeg erejéig adandó meg, amellyel a jelzálogos hitelező követelése teljesen biztosítottnak mutatkozik. (Kúria 1933. ápr. 26. P. V. 1677/1932. sz.) = Ugyanígy a Kúria P. I. 4089/1930., P. I. 1587/1930., P. V. 7328/1929., P. V. 6319/1931., P. V. 3139/1932. számú ítéletei. 108. I. A gyermek törvénytelenítése Iránt indított perben az anyának akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül tett beismerése egymagában, tehát, ha erre más bizonyíték nincs, bizonyítékul el nem fogadható. — II. Ilyen perben a gyermek születésének törvényességét megtámadó félnek nemcsak azt kell bizonyítania, hogy a gyermek vélelmezett fogamzása idején az anyával nemileg nem érintkezett, hanem azt is, hogy az érintkezés lehetőségét kizáró körülmények folytán nem is érintkezhetett. (Kúria 1933. máj. 30. P. III. 3727/1932. sz.) = Ad I. : Hasonló : Jogi Hirlap III. 577., IV. 294. 109. Ha az örökhagyó végrendeleti végrehajtót nem nevezett, leszármazója a végrendeleti meghagyás teljesítését követelheti az örököstől. (Kúria 1933. máj. 10. P. HL 4060/1932. sz.) Indokok: Végrendeletében az örökhagyó meghagyta az első- és harmadrendű alpereseknek, hogy az egész hagyaték