Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)
Magánjogi Döntvénytár. 95 nek s amennyiben e körül a kellő gondosságot elmulasztotta, felelős az azzal okozott kárért. (Kúria 1933. ápr. 5. P. III. 6039/1931. sz.) 103. Oly esetben, amikor az ingatlanra vonatkozó tulajdonközösségnek természetben való megosztását kérik, telekkönyvi érdekeltek mindazok a jelzálogos hitelezők is, akik a per feljegyzése előtt jutottak a telekkönyvbe, akiknek perbevonása nélkül tehát ily esetben a közösség meg nem szüntethető. (Kúria 1933 ápr 6 p y 1004/i932. sz.) = Ugyanígy : Mjogi Dtár I. 168., Jogi Hirlap III. 517., 737., 798. 104. I. Az atya, ha arra vagyonilag képes, nagykorú fiát köteles eltartani, ha ez megfelelő kereset hiányában és vagyontalansága miatt a maga erejéből megélni nem tud. — A feleség férjtartási kötelezettsége a szülőnek a gyermekkel szemben fennálló kötelezettségét megelőzi. — 727. A szülő tartási kötelezettségének kérdése a feleség perben állása nélkül nem bírálható el. (Kúria 1933. ápr. 5. P. III. 5373/1932. sz.) Indokok : A magyar jogfejlődés szerint nem csupán erkölcsi, hanem jogi kötelesség volt, hogy a szülők gyermekeiket és a gyermekek a szülőket, ha erre reá szorulnak, eltartsák. A szülőknek a gyermekek tartására vonatkozó kötelezettsége az 1877 : XX. tc. 1. és 8. §-ai értelmében elvileg a nagykorúság elértéig tart. Az újabb joggyakorlat szerint a szülőknek a nagykorú gyermekök eltartására vonatkozó kötelezettsége nem szorítkozik a kiskorúság meghosszabbítására irányuló ama jogszabály keretére, hogy a tartás csak akkor jár, ha a gyermek testi vagy lelki fogyatkozásai miatt nagykorúság után sem volna képes önmagát fenntartani, hanem általánosságban mondja ki, hogy : (. . . Mint a fejben . . .) (P. III. 8240/1929.). E jogi álláspontból foly, hogy téves a fellebbezési bíróságnak az anyagi jog tekintetében elfoglalt az az álláspontja, hogy a szülő csak a keresetképtelen nagykorú gyermekét köteles eltartani, ellenben a nem a keresetképtelenség okából eredő