Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Tartalommutató. vn Lap gyon hiányzik, — az elpusztulás, eltékozlás és elajándékozás esetének kivételével — jogot ad a megtérítésre. (P. I. 1293/1932.) 129 144. Ha a különvagyonhoz tartozó ingatlanon a házasság fennállása alatt építkeztek, és így a különvagyon és közszerzemény összevegyült, a közszerzeménynek természetben vagy pénzben való kiszolgáltatása attól függ, hogy vájjon a közszerzeménynek tekintendő beruházás értéke a különvagyon értékét meghaladja-e vagy sem (P. II. 4898/1931.) 141 147. Az a körülmény, hogy a gyógyszerész a házassági vagyonjogot nem érintő egyes jogszabályok alkalmazása szempontjából kereskedőnek tekintendő, honoráciori minőségét nem érinti (P. I. 4046/1932.) 146 Nőtartás. 6. Ha a házassági életközösség megszakadásában a nő is vétkes, a férjtől ideiglenes tartást nem követelhet (P. III. 1090/1932.) 99. I. A HT. 90. §-ában említett, «a férj vagyoni helyzete» és a «nő jövedelme* alatt nemcsak a törzsvagyon jövedelmét, hanem bármely más közjogi vagy magánjogi címen alapuló jövedelmet és illetőleg keresetet is érteni kell. — II. A nem vétkes nőt a vétkesnek nyilvánított férje után nem a szűkös, hanem az illő tartás illeti meg. (P. III. 4333/1932.) Rokonság. Törvényes származás. 5. A gyermek törvényességének megtámadására való jog nem évül el (P. III. 4606/1931.) 5 75. I. A törvényes származás megtámadásának joga csak akkor száll át az apa örököseire, ha bizonyítást nyer, hogy ő a megtámadás jogának gyakorlásában akadályozva volt. — II. Abból, hogy az örökhagyó nem tudott arról, hogy a gyermek törvényesként volt bevezetve a születési anyakönyvbe, és hogy járatlanságánál fogva nem tudta, hogy neki a törvényességet meg kell támadni, az akadálvozottságot megállapítani nem lehet (P. I. 5137/1940.) 70 108. I. A gyermek törvénytelenítése iránt indított perben az anyának akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül tett beismerése egymagában, tehát, ha erre más bizonyíték nincs, bizonyítékul el nem fogadható. — II. Ilyen perben a gyermek születésének törvényességét megtámadó félnek nemcsak azt kell bizonyítania, hogy a gyermek vélelmezett fogamzása idején az anyával nemileg nem érintkezett, hanem azt is, hogy az érintkezés lehetőségét kizáró körülmények folytán nem is érintkezhetett (P. III. 3727/1932.) 106 128. Ha a gyermek fogantatási idejének legnagyobb része a házastársak különélésének idejére esik, akkor a törvényesség megtámadása iránti perben az anyát terheli annak bizonyítása, hogy a gyermek vélelmezett fogantatási idejének a házastársak együttélése idejére eső részében a férjjel nemileg közösült (P. III. 3957/1932.) 121