Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. (Budapesti kir. ítélőtábla 1932. jan. 30. P. XIII. 7735/1931. sz.) Indokok : Igaz ugyan, hogy a Polgárjogi Határozatok Tárába 112. sz. a. felvett elvi jelentőségű határozat szerint a tulajdonjog fenntartásával kötött adás-vétel halasztó feltétel mellett kötött ügylet, aminek az a következménye, hogy a vevő tulajdonjoga csak a feltétel beálltával, vagyis a vételár kifizetésével válik létezővé és így a vétel tárgyát képező áruban az átadás és a feltétel teljesülése közötti időben esett vétlen kár az eladót és nem a vevőt éri. Azonban a jelen esetben az X°/0 alatt csatolt kötlevél helyes értelmezése szerint az adás-vételi ügylet men minősíthető a tulajdonjog fenntartása mellett kötött jogügyletnek, mert a kötlevél szerint az eladó alperes csak a járlatokat volt jogosítva a vételár teljes kiegyenlítéséig visszatartani és arra tulajdonjogát fenntartani, ez a kikötés azonban nem értelmezhető akként, hogy az eladót az adás-vétel tárgyát alkotó állatok tulajdonjogának fenntartására is feljogosítaná. Az állatokra vonatkozó járlatok tulajdonjogának fenntartása ugyanis nem akadálya annak, hogy az állatok tulajdonjoga ettől függetlenül átszálljon a vevőre. Ez a jogi felfogás jut kifejezésre a kir. Kúriának P. III. 91/1920. számú határozatában, mikor kimondja, hogy : «a marhalevél nélkül megvett és birtokba vett állatban beállott károsodás a vevőt terheli», indokolván azzal, hogy az 1888. évi VII. tc. 154. § aj pontja a 8. §-ban említett állatok marhalevélnélküli eladását, megvételét és szállítását kihágásnak minősíti ugyan, —ez tehát büntetőjogi vonatkozásban tilos — minthogy azonban az idézett törvényszakasz magát az ilyen módon létrejött vételt érvénytelennek nem nyilvánítja, a vételből eredő jogviták elbírásánál a magánjog megfelelő rendelkezései irányadók. Téves tehát a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt az a ténymegállapítás, hogy alperes tulaj donjogfenntartással adta el az állatokat. Ezek szerint a jelen esetben az általános magánjognak a tulajdonjogfenntartása mellett adás-vételre vonatkozó szabályai ebből az okból nem nyerhetnek alkalmazást, hanem csak az 1923 : X. tc. 2. §-ban körülírt és határidőhöz kötött szavatosság terheli az eladó alperest, ez a szavatosság pedig a keresetindítás időpontjában már elévült. Egyébként a kötlevél 4. bekezdésének az a rendelkezése is, hogy alperes csupán a törvényben meghatározott hibákért felelős a 30 napi szavatossági idő alatt, arra mutat, hogy az