Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

42 Magánjogi Döntvénytár. nak telekkönyvi megosztása csakis a természetben keresztülvitt megállapodásnak megfelelően történhetik. (Kúria 1931. nov. 3. P. V. 6683/1929. sz.) = Ugyanígy : Dtár 4. f. II. 180., Mjogi Dtár VI. 136., XI. 202., XVII. ; de ha a megállapodás kifejezetten csak a birtoklás ideiglenes szabályozását célozta, ahhoz a társtulajdonosok nincsenek kötve : Mjogi Dtár VII. 207. — A tulajdonostársak — bár a birtokukban lévő részre tulajdonjogot nem szereztek és a ((tulajdonul juttatói) megállapodás hatálytalan (Mjogi Dtár XXIV. 90.) — a birtokkal megerősített jogcím védelmében részesülnek : Mjogi Dtár XXIV. 88. 45. Aki a jogával él, az ebből másra háruló kárért nem felelős, kivéve, ha ezt nyilvánvalóan csak károsítás céljából teszi. ^Kúria 1931 dec 10 p VI 1775/1929. sz.) = MTK. jav. 1711. §. 46. I. Az örökhagyónak az őt illető ingatlanok térmértékében való tévedése végrendeletének érvénytelenségét nem vonja maga után. — 77. Az örökösödési osztály keretében végrehajtott ingatlanátruházás az ügylet írásba foglalása nélkül is érvényes. — 777. Ez a szabály nem áll, ha az osztály, tévesen, a hagyatékhoz nem tartozó ingatlan tekintetében történt. (Kúria 1931. nov. 11. P. I. 4584/1929. sz.) Indokok: B. Fülöp örökhagyó végrendeletében többek között akként intézkedett, hogy a m-i határrészben levő négy hold szántóföldbó'l a K. felé esó' (a 3231. számú betétben foglalt) két hold a feleségéé, az elsőrendű alperesé, míg a Cs. felő eső (a 3232. számú betétben foglalt) két hold fele-felerészben a felpereseké legyen. Nem vitás, hogy ez a négy magyar hold ingatlan az örökhagyónak az elsőrendű alperessel kötött második házassága alatt szereztetett és hogy a tulajdonjog már az ingatlanok megvételekor mind a két telekkönyvi betétben felerészben az örökhagyó és felerészben az elsőrendű alperes javára kebeleztetett be ; az örökhagyónak tehát a m-i dűlőben úgy annak K. felé eső, mint Cs. felé eső részében is csak 1—1 magyar hold földje volt. Az örökhagyó azonban a felek egyező előadása szerint abban a tévedésben volt, hogy mind a négy hold ingatlan az ő tulajdona, azért az egész négy holdról végrendelkezett. A felek között vitás, hogy a végrendelet miként értelme-