Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 33 A fellebbezési bíróság a F/2, jelű nyilatkozatot, a kiállításának körülményeiről szóló tanúvallomásokkal kapcsolatban, úgy értelmezte, hogy avval a felperes lemondott az alperessel szemben fennállott minden jogáról, tehát arról is, ami a felperest a befektetéseiért esetleg megilletné. Megállapított tény, hogy lemondó nyilatkozatot megelőző és kísérő szóbeli tárgyalások a körül forogtak, hogy a felperes lemondása az építkezés befejezhetését és így a felperessel szerződött bérlőknek lakásaikhoz juttatását célozza. Magának a lemondó írásos nyilatkozatnak a szövege pedig a felől nem hagy fenn kétséget, hogy ha a bérlők alkalmi egyesülése fejezte volna be az építést, a felperes a befektetéseiért az alperestől, mint háztulajdonostól, semmit se követelhetett volna, hiszen az alperessel kötött szerződéséből eredő jogait átruházta a bérlőkre, így tehát az alperes nem jutott volna kedvezőbb helyzetbe, tekintve, hogy a felperes jogaiba a bérlők léptek volna. Azonban éppen abból, hogy az írásos nyilatkozat a felperesnek az alperessel szemben való joglemondását a felperes jogainak a bérlőkre ruházásával kapcsolja össze, nyilvánvaló, hogy az írásos nyilatkozattal ellenkezik az olyan értelmezés, mely szerint az alperes javára ilyen felperesi joglemondás a jogátruházás nélkül is fennforog. Az írásos nyilatkozattal egyidőben vagy előzőleg szóban netalán történt ilyetén ellentétes megbeszélés az írásbeli szöveggel szemben nem lenne joghatályos ; utólagos eltérő megegyezést pedig az alperes sem állít. De a fellebbezési bíróság által felhívott tanúvallomásokból okszerűen nem is lehet megállapítani az írásos nyilatkozattal egyidejű vagy előző feltétlen (átruházás nélküli) szóbeli joglemondást, hanem a tanúvallomásokból kitűnő tényekből okszerűen vont következtétés mellett is az az írásos nyilatkozatnak helyes értelme, hogy a felperesnek az alperessel szemben való joglemondása csak arra az esetre hatályos, ha az építést maguk a bérlők vagy a bérlőknek lakásigényét kielégítő építész folytatja és befejezi (mikor is a felperesnek az építtető háztulajdonos alperessel szemben fennálló jogai a bérlőkre, illetve az építészre szálltak volna át). Mivel nem vitás, hogy ez esetek egyike se következett be, hanem maga a háztulajdonos alperes fejezte be az építést és hasznosítja a ráépített emeleteket, a lemondó nyilatkozat hatályosságának feltétele tehát nem állott be, az pedig, ha felperes bár tudta, hogy az építkezést a háztulajdonos alperes folytatta és fejezte be, mégsem tett semmi nyilatkozatot, joglemondást még nem jelent, anyagi jogot sért a fellebbezési bíróság végMagánjogi Döntvénytár. XXV. 3