Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)
10 Mayánjoai Diinlvéni/tár. hogy akár a felek kikötése alapján, akár az ügylet különleges természete vagy célzata alapján, az ügylet olyan további érvényességi feltételei is vizsgálat alá vétessenek, amelyekre nézve az okiratba foglalási kényszer fenn nem áll, tehát szóbeli úton is érvényesen létesíthetők. (Kúria 1931. okt. 14. P. VI. 2802/1931. sz.) Indokok : A nem vitás tartalmú A) jelű ideiglenes szerződés szerint az ügylet tárgyául szolgáló ingatlan vételárát a felek 8000 pengőben határozták meg s ennek kifizetése tekintetében abban állapodtak meg, hogy a vevő alperes a felpereseknek a S. Takarékban fennálló 19,000 pengő tartozásából 1929. évi december 20-i hatállyal ennek megfelelő összeget átvesz. A tartozásátvállalás módozatait, valamint azt illetően azonban, hogy minő következményekkel jár az, ha a hitelező pénzintézet az alperes által nyújtott — és a felperesek előtt is ismeretes — biztosítékok mellett a tartozás átvállalásához és a felpereseknek az alóli mentesítéséhez hozzá nem járul, a felek között végleges megállapodás sem a szerződés kiállításakor, sem utóbb nem létesült és amint azt az elsőbíróság ítéletéből irányadónak elfogadott tényállás igazolja, erre nézve a felek végleges megegyezésre akkor sem jutottak, midőn előbb a tartozás átvállalásához való hozzájárulás céljából a S. Takarékpénztárnál, utóbb pedig megfelelő kölcsön folyósítása céljából a K. Banknál eljártak. Ilyen tényállás mellett megfelel az anyagi jognak a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel a felpereseket a szerződés teljesítésére irányuló keresetükkel elutasította. Az adott esetben ugyanis a vevő részéről kötelezett ellenszolgáltatás teljesítése főképpen az ügyletkötésben részt nem vett harmadik személynek az elhatározásától függött, és amíg egyrészt erre nézve a felek a szerződéskötéskor egyaránt bizonytalanságban voltak, addig másrészt az eladó felpereseknek tudomásuk volt a felől, hogy az alperes a hitelező pénzintézet hozzájárulása nélkül az ellenszolgáltatást teljesíteni nem lesz képes. Ha tehát ebben az esetben az ideiglenes szerződésnek az érvényessége ellen az alaki kellékek hiánya okából alapos kifogás nem is vethető fel, mert abból a kir. Kúria 27. számú jogegységi határozatának megfelelően az ügyletkötő felek személye, a vétel tárgya és a vételárra vonatkozó megegyezés kétségtelenül kitűnik, annak az alapján a felperesek az alperest a teljesítésre mégsem szoríthatják azért, mert viszont az is kétségtelen, hogy a vitatott ügylet a felek között létrejöttnek mindaddig mégsem
