Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

6 Magánjogi Döntvénytár. eltekintve —okiratban foglaltatik és hogy az elidegenítési okirat szövegezésében a megbízásból történt elidegenítésnek kifejezetten benne kell foglaltatnia, minélfogva (. . . Mint a fejben . . .). = A bírói gyakorlat a fejben írt kérdésben nem egységes. L. a Mjogi Dtar XIV. 69., XIX. 78. és XXIII. 109. alattiakat. 7. I. Az új jogot nem létesítő, ú. n. kijelentő (deklaratív) ítélet anyagi jogereje csak a peres felekre és a felekkel azonos tekintet alá eső személyekre terjed ki. — 77. A telekkönyvön kívüli tulajdonszerzés érvényesíthető azokkal a nyilvánkönyvi szerzőkkel szemben is, akik tudták vagy kellő gondosság mellett tudhatták azt, hogy az ingatlannak tulajdonjogát harmadik személy telekkönyvön kívül megszerezte. — III. Ha az eladó vevőjének bekebelezési engedélyt ad s a vevő birtokba is lép, de a bekebelezés elmarad, akkor a vevőtől jogot szerző harmadik személy az eladóval szemben a vevő által az ügyletkötésnél elkövetett megtévesztés miatt kártérítéssel tartozik, feltéve, hogy a megtévesztésről tudott. (Kúria 1931. okt. 14. P. V. 8109/1929. sz.) Indokok : I. A kir. Kúria a fellebbezési bíróság végítéletében megállapított tényállást, az előtte elintézés alatt álló P. IV. 268/1931. számú periratokhoz csatolt pestvidéki kir. törvényszéki P. 7587/1925. számú per adatai alapján, kiegészíti azzal, hogy abban a perben B. Lajos jelen perbeli felperes félként perbevonva nem volt, hogy az ottani, 1925. június 17-én előterjesztett keresetlevélben Sch. József és neje, meg Sch. Henrik felperesnek csupán a szikvízgyárra vonatkozólag S. Miksa alperessel 1924. október 5-én kötött adás-vételi szerződés érvénytelenítését, és azt kérték, hogy az alperes az általuk adott 40 millió korona vételárrészlet és kamatai visszafizetésére köteleztessék és csak a fellebbezési eljárás során módosították a felperesek az 1927. évi január 17-én tartott fellebbezési tárgyaláson előadott 18. sorszámú előkészítő-iratukban a kereseti kérelmüket annyiban, hogy ekkor a 40 millió korona vételárrészlet helyett az annak fejében átadott rákosszentmihályi 1344. számú tkvi betétben felvett ingatlannak a visszaítélését kérték azzal az indokolással, hogy nekik visszajár mindaz, amit vételárként S. Miksának adtak, így visszajár az ingatlan is, aminek visszaadása annál kevésbbé ütközik akadályba, mert az ingatlan mind