Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

XXIT Tartalommutató. Laj> örökhagyó személyazonosságáról. — II. A tanúk e képességének hiányában a végrendelet akkor is érvénytelen, ha az azonosság különben bizonyítható (P. I. 4491/1929. sz.).... 48 Végrendelet értelmezése. 23. Ha a végrendeletben foglalt egyes kifejezések kételyt engednek meg, úgy a végrendelet a tulajdonnal való szabad rendelkezés elvéből folyóan akként magyarázandó, hogy az örökös rendelkezési joga mentől kevésbbé korlátoztassék (P. III. 2775/1931. sz.) 22 U tóöröklés. 1. Ha az örökhagyó az utóörökös rendelését azzal indokolta, hogy nem akarja, miszerint az előörökös férjének költekező életmódja folytán tönkremenjen, a költekező életmód megszűnése bontófeltételnek minősül, melynek bekövetkeztével az utóörökösödés hatályát veszti (P. I. 1788/1929. sz.) 29. I. Az utóöröklési joggal kapcsolatos elidegenítési és terhelési tilalom nem zárja ki feltétlenül a vagyon megterhelését és állagának megváltoztatását. — II. A gyámhatóságnak a megterheléshez vagy elidegenítéshez való hozzájárulása kárkövetelés alapjául nem szolgálhat, ha a megterhelés vagy elidegenítés a kiskorú utóörökösök érdekét nem sértette. — III. Az utóbbinak megállapítására szolgáló körülményeket a gyámhatóság határozatának meghozásakor mérlegelheti és mérlegelni tartozik (P. I. 439/1931. sz.) 105. Abban az esetben, ha kétséges, hogy az örökhagyó helyettes örököst vagy utóörököst akart-e kinevezni, az előbbit kell feltenni (P. I. 570/1931. sz.) 25108Hagyomány. 73. A hagyományért, ha az több örököst terhel, az örökösök rendszerint örökrészeik arányában felelnek, egyetemlegesen pedig csak akkor, ha az örökhagyó ekként rendelkezett (P. I. 7493/1929. sz.) 66 161. I. A feltételhez nem kötött hagyomány az örökhagyó halálával nyílik meg ugyan, de az örökös a hagyományt nem köteles kiszolgáltatni addig, míg a hagyománnyal terhelt örökséget ő maga meg nem szerzi. — II. Abban az esetben, ha az örökösnevezés érvényességét vitássá teszik és perrel is megtámadják, az örökös az örökséget nem szerzi meg előbb, mint amikor a végrendeletet egyességgel vagy ítélettel érvényesnek nyilvánítják. — III. Előbb tehát a hagyomány átértékelése iránti igény érvényesítésére szabott záros határidő folyása nem kezdődhetik (P. I. 6371/1931. sz.) 154 Kötelesrész. 42. A kötelesrész kiszámítása szempontjából a közelrokonok között létrejött vagyonátruházást a kötelesrészre jogosulttal szemben csak annyiban lehet visszterhesnek tekinteni, amennyiben az, akire az örökhagyó vagyonát átruházza, a