Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

XIV Tartalommutató. Lap 24. Ingatlanra vonatkozóan — ha birtokbaadással kapcsolatos is •— a létrejött osztály érvényességéhez annak okiratbafoglalása nem szükséges (P. V. 5977/1929. sz.) . . 22 25. Nem tekinthető a vételárkövetelés engedményezésének, ha az adás-vételi szerződés szerint a vételárat harmadik személy fizeti ki, a vevő pedig megfelelő összegnek az utóbbi kezéhez való fizetésére vállal kötelezettséget. — II. Ily esetben a vevő és a harmadik személy között kölcsönügylet létesül (P. V. 571/1931. sz.) 23 37. I. Ha az adás-vételi szerződés az egész vételárat pénzben állapítja meg s a szerződés szerint a vevő a vételár egy részét egyidejűleg takarékbetétkönyv átadásával egyenlítette ki, ez teljesítés gyanánt adott szolgáltatásnak — és nem közvetlen ellenértéknek — minősül. — II. A Kúria abból, hogy a vevő a takarékbetétkönyvből a felmondási idő eltelte előtt történő kifizetés érdekében közreműködött s hogy a vételi szerződés a vételárnak a takarékpénztári betétkönyvben összegen felüli részére a felmondási időnél sokkal rövidebb lejáratot szabott meg — az eladónak olyan, a vevő által felismerhető feltevésére következtetett, mely szerint a betétkönyv szolgáltatásának a teljesítést pótló hatálya a betétkönyv tényleges kifizetésétől függ (P. IV. 3868/1931. sz.) 34 38. I. Ingatlan adás-vételénél az ellenszolgáltatás megjelölésének nem kell számszerűnek lenni, hanem elég az is, ha a vételár a megjelölésből utólag számszerűen kiszámítható. — II. A felek megállapodhatnak akként is, hogy a visszavásárlási ár a vevő által a visszavásárlási jog gyakorlása alkalmával megállapítandó összeg lesz. — III. A visszavásárlási árra nézve a szerződésben foglalt ilyen kikötés a jogügylet érvényességére befolyással nincs. — IV. Az, hogy az elidegenítés az eladó részéről nyomasztó adósság miatt a rendes áron alul történt, egyéb, a vevő részéről az eladó szorult helyzetét kihasználni igyekvő magatartás hiányában egymagában nem olyan ok, amely a jogügylet érvénytelenségének megállapítására alapul szolgálhatna (P. V. 3189/1930. sz.). 36 63. Az állatokra vonatkozó járlatok tulajdonjogának fenntartása nem akadálya annak, hogy az állatok tulajdonjoga ettől függetlenül átszálljon a vevőre (Budapesti ítélőtábla P. XIII. 7735/1931. sz.) 58 83. A terület mennyiségét illetően az eladó szavatossági igényének megállapításához szükséges, hogy az eladó a szerződésben pontosan meghatározott területű ingatlan szolgáltatását ígérje (Budapesti ítélőtábla P. XII. 1109/1932. sz.) 75 136. I. Tehermentesítési kötelezettsége alól nem mentesíti az eladót az a tény, hogy az eladott ingatlannak az özvegyi haszonélvezeti jog alól történő tehermentesítése eszközeként a haszonélvezetre jogosult ellen indítandó pert választotta s ez a per a tehermentesítésre kikötött határidőn belül eredményre nem vezetett. —- II. A vevőnek biztosítékadással védendő érdeke nem az ingatlanért fizetett vételár, hanem az, hogy amennyiben a haszonélvezetre jogosult e joga alapján időlegesen az ingatlanok birtokát tőle elvonná, úgy e hátrány tekintetében kapjon megfelelő biztosítást (P. 4442/1930. sz.) 133 159. Az ingatlan megszerzésére adott meghatalmazás érvényességéhez okiratra szükség nincs (P. V. 7424/1930. sz.) 154