Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 147 csökkenés dacára is — keresetében s így jövedelmében kárt nem szenvedett, mert előbbi állásában megmaradt és ebből folyóan a fizetése nem csökkent, de bírói gyakorlaton alapuló jogszabály, hogy a testi sérülést szenvedő fél, a sértés okozójától, ha a testi sértésből anyagi kára nem származott is, erkölcsi kára megtérítéséül vagyoni elégtételt követelhet, amennyiben ez az eset körülményei szerint méltányosnak mutatkozik. Ez a méltányosság a felperes javára fennforog, mert a baleset előtti keresetét megmaradt munkaképességének nagyobb fokú kihasználásával érheti el, sérülése bár nem elrútító, de külsőleg látható, ez a körülmény pedig valószínűvé és indokolttá teszi a felperes abbeli állítását, hogy idegállapota a baleset óta zavart, a felperest balesetével kapcsolatban ért erkölcsi kár vagyoni értékét a kir. Kúria az összes körülmények beható és gondos mérlegelésével és különös figyelemmel az alperesek vagyoni viszonyaiból folyó teljesítőképességre is, a Pp. 271. §-a alapján egyszersmindenkorra szóló 2000 pengőben találta a méltányosság követelményeinek megfelelő módon megállapítandónak. = Ad I. : L. az indokolásban hivatkozott 531. E. H.-ot. — A MTK. jav. 1740. §-a nem kíván üzletszerű vagy huzamos készletben tartást. — Ad. II. : MTK. jav. 1737. §. — Ad III. : L. újabban Meszlény Artúr tanulmányát a Grosschmid-Glosszában (I. k., 324. sk. old.). — Ad IV. : L. az előző esetet és jegyzetét. 151. I. Az állattartónak egyébként a vétlen károkozás szabályai szerint elbírálandó kártérítő felelőssége a hasznos háziállatok által okozott kár esetére ki nem terjeszthető és csak akkor állapítható meg, ha a károkozás ténye az állattartó tulajdonos gondatlanságára vezethető vissza. — 77. Az állattartó a hasznos háziállat által okozott kár megtérítésére kötelezhető akkor is, ha minden intézkedést megtett ugyan, mely köztapasztalat szerint az ilyen állat tartásával járó veszély elhárítására szükséges, de az érdekelt felek vagyoni viszonyaira való tekintettel a méltányosság azt követeli, hogy a károsult félnek kártérítést nyújtson. — III. Ez a kivételes szabály sem alkalmazható akkor, ha a kár magának a károsult félnek gondatlansága folytán keletkezett. (Kúria 1932. szept, 5. P. VII. 4514/1930. sz.) Indokok : Az állattartónak egyébként a vétlen károkozás szabályai szerint elbírálandó kártérítő felelőssége a hasznos házi10*