Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)
Magánjogi Döntvénytár. 141 hogy özvegyi haszonélvezeti joga valamennyi hagyatéki ingatlanra bekebeleztessék. Ezt a kérelmet a hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyve szerint felperesek «nem ellenezték?» azzal, hogy az özvegyi haszonélvezeti jog korlátozása iránti jogukat fenntartják. Mindössze öt nappal később : 1925. évi május hó 30-án a peres felek a •/. alatti egyességre léptek, amely egyesség szerint : alperes az özvegyi tartási (haszonélvezeti) joga fejében egy ház meg egy szőlő meg egy «pázsiti jog föld* fele-felerészének a birtokát kapta, amely most említett háznak, a szőlőnek meg «pázsiti jog föld»-nek másik felerésze az ő (az alperes) tulajdona volt ; a többi hagyatéki ingatlanokat — közöttük a jelen perben szóbanforgó 14,249. hrszámú szántóföldet — az egyesség szerint «zavartalanul maguk az örökösök használj ák», de viszont kötelezettséget vállaltak arra, hogy alperesnek adnak évenként 20 métermázsa búzát természetben ; a hagyatéki ingókat az egyesség szerint tulajdonul kapta alperes annak megtérítéséül, hogy ő viselte a temetési költségeket. Arról azonban sem ebben az egyességben, sem pedig másutt nem gondoskodtak a peresfelek, hogy a telekkönyvben ennek az egyességnek negfelelő bejegyzések eszközöltessenek, és így a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv fönt hivatkozott részének megfelelő átadó végzés alapján a telekkönyvben valamennyi hagyatéki ingatlanra alperes javára az özvegyi haszonélvezeti jog kebeleztetett be. Az egyesség megkötése óta így, ennek az egyességnek megfelelően birtokolják a peresfelek a hagyatéki ingatlanokat és alperesek évről-évre telejesítik a 20 métermázsa szolgáltatása iránt vállalt kötelezettségüket. Erre az egyességnek megkötése óta mindig tartó teljesítésére való tekintettel nem lehet kétség aziránt, hogy ez az egyesség az alperes özvegyi tartási igényének végleges rendezéséül köttetett. Minthogy e szerint az egyesség szerint alperest a jelen perben szóbanforgó ingatlanra özvegyi haszonélvezeti jog nem illeti, özvegyi haszonélvezeti jognak, tehát szolgalmi jognak telekkönyvi bejegyzése pedig nem lehet szolgáltatás iránt vállalt kötelezettség teljesítésének a biztosítéka : annálfogva nem sértet jogszabályt a fellebbezési bíróság akkor, amikor az elsőbíróságnak alperest az özvegyi haszonélvezeti jogának az azzal az anyagi jog szerint nem terhelt 14,249. hrszámú ingatlanról leendő kitörlése tűrésében marasztaló ítéletét helybenhagyta. = Kikötményt biztosító haszonélvezeti bejegyzésre 1. a Kúria P. III. 8048/1930. számú ítéletét. (Polgári Jog 1932. évi áprilisi száma, 128. oldal.)
