Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 105 nélkül is szükségszerűen következik, hogy a felek akarata telki szolgalom alapítására irányult. (... Mint a fejben I. és II. alatt ...) A telki szolgalom megalapítását magában foglaló szerződésnek érvényessége és a telekkönyvi bejegyzés meg nem történte ellenére is bírói védelemben részesíthetése következtében helyes és nem sért anyagi jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel a felperes keresetének e szerződés alapján helyet adott. Alaptalan ugyanis az alpereseknek az a felülvizsgálati támadása, hogy ők a telekkönyvbe vetett jóhiszemben bízva szolgalommentesen szerezték meg ingatlanuk tulajdonjogát. Mert arra az irányadó tényállásra figyelemmel, hogy felperes, illetve haszonbérlői az útszolgalmat a vétel időpontjában gyakorolták, az alpereseknek köteles gondosság mellett e szolgalom fennállásáról annyival inkább tudniok kellett, mert perbeli beismerésük szerint a felperes ingatlanának a saját vételüket megelőzően éveken át haszonbérlői voltak, ők maguk is, mint haszonbérlők, a szóbanforgó útvonalat használták. E beismert ténnyel s az irányadó tényállásként megállapított ama ténnyel szemben, hogy a felperesek és többi haszonbérlőik az útvonalat zavartalanul használták, annak a tényállításnak a h>izonyítása, hogy K. Elek nekik az útvonal használatát megtiltotta s hogy ők az úthasználatot esetről-esetre a K. Pál jogutódától, K. Elektől nyert engedély alapján gyakorolták csupán, a Pp. 269. §-a értelmében az alpereseket terhelte ; ily irányban azonban az alperesek a perben bizonyítást fel sem ajánlottak. Ennélfogva a felperesek részéről valónak el nem fogadott e tényállítást irányadóul venni nem lehetett. = A szolgalomalapítás jogcímének védelme régen intézményessé vált a bírói gyakorlatban (L. Szladits, Dologi jog 187. és 246. old.). A Kúria, a tulajdoni jogcím védelme körében már állandóvá lett szerkesztésmódnak megfelelően a telekkönyvi bejegyzést nem tekinti a szolgalomalapítás érvényességi kellékének, de ezzel a ((telekkönyvön kívüli szolgalom»-mal szembe* természetesen utat enged a telekkönyvi publicitásnak. A közhitelesség flve így lassanként a bejegyzési elv eddigi körét is elfoglalni látszik. V. ö. Almási, Dologi jog II. kötet, 26—27. old/ 102. A törvényes képviselő nem tartozik kártéritéssel a miatt, hogy a gyámhatóságnál az általa a kiskorú nevében kötött ügylet jóváhagyásának megtagadása érdekében járt közbe. (Kúria 1932 máj- 3 p y 3307/193O. sz.) Indokok : Az I—Vl-rendű felperesek közül K. Sándorral csupán az első- és a harmadrendű felperes szerződött, ők adták