Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 89 93. A kir. Kúria jogegységi tanácsának 53. számú polgári döntvénye. Ha bizonyos ügyletekkel való iparszer ű foglalkozást jogszabály hatósági jogosítványhoz (iparigazolványhoz, iparengedélyhez vagy másnemű hatósági engedélyhez) köt, akkor az a körülmény, hogy az ügyletet — esetleg iparszeréén űzött foglalkozása körében — olyan személy kötötte, aki az említett hatósági jogosítvánnyal nem rendelkezik: magának az ügyletnek érvényességét nem érinti, kivéve ha az a jogszabály az ügyletet kifejezetten semmisnek nyilvánítja, vagy ha az ügylet tartalma más jogszabályba vagy a jóerkölcsökbe ütközik, vagy ha a magánjog szabályai szerint megtámadható. Indokok : Különböző jogszabályaink bizonyos ügyletekkel való iparszerű foglalkozást hatósági jogosítványhoz (iparigazolványhoz, iparengedélyhez vagy másnemű hatósági engedélyhez) kötnek és az engedély nélkül való gyakorlást büntetéssel sújtják. Jelenleg érvényes jogunk általános szabályt állított fel az 1884 : XVII. tc.-be iktatott ipartörvény módosításáról szóló 1922 : XII. tc.-ben, amely megkülönbözteti az iparigazolvány mellett gyakorolható szabad iparokat (11. §), a képesítéshez kötött iparokat és az engedélyhez kötött iparokat, amelyeknek gyakorlása közszempontokból külön feltételek igazolásához kötött engedély elnyerésétől függ. A képesítéshez kötött iparok egy részének gyakorlásához iparigazolvány, más részének gyakorlásához iparengedély szükséges (12. és 14. §), míg vannak képesítéshez nem kötött olyan iparok is (34. §), amelyeknek megkezdése és gyakorlása engedélyhez van kötve. Az engedélyhez és képesítéshez kötött iparok köre is köz- vagy állategészségi, közbiztonsági, közrendészeti és más közérdekeket érintő szempontokból kibővíthető vagy megszorítható. Az idézett törvény 127. §-a szerint pedig, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetés alá nem esik, kihágást követ el és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, 1. aki e törvény rendelkezése ellenére valamely ipar gyakorlását megkezdi vagy valamely ipart önállóan űz; 2. aki iparűzési jogának elvonása vagy megszűnése után iparát folytatja. Ez a törvényes rendelkezés tehát nemcsak az engedélyhez kötött iparok, engedélye nélkül való megkezdését vagy folytatását sújtja büntetéssel, hanem minden iparnak a törvény rendel-