Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

86 Magánjogi Döntvénytár. Az elévülés félbeszakítása a perbehívási kérelem előterjesztésével (Pp. 90. §) következik be, azonban újra kezdetét veszi az elévülés akkor, amikor annak a pernek az elévülést félbeszakító hatálya megszűnik, amelyben a perbehívást érvényesítették. Az a szabály, hogy a követelés elévülését félbeszakítja a perbehívás olyan perben, melynek kimenetelétől a követelés függ, a dolog természete szerint nem nyer alkalmazást akkor, ha valamely követelés tekintetében külön törvény eltérően rendelkezik. Kelt és hitelesíttetett a kir. Kúria közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsának Budapesten, 1932. évi június hó 20. napján tartott ülésében. = A döntvényt helyszűke miatt a tényállási rész kihagyásával közöljük. 92. A kir. Kúria jogegységi tanácsának 52. számú polgári döntvénye. Az 1874:XVIII. tc. 9. §-ának a kártérítési követelés elévülésére nézve a rendesnél rövidebb elévülési időt megállapító rendelkezését nem lehet alkalmazni akkor, ha a fél a balesetből származtatott kártérítési követelését nem a tárgyi felelősségre, hanem a felelősségnek az általános magánjogban meghatározott valamely más jogcímére alapítja. Indokok: Anyagjogi szabályaink értelmében az elévülés alá eső követelések általában harminckét év alatt évülnek el. Tételes jogrendszerünk azonban kivételesen rövidebb elévülési időt is állapít meg. A vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről szóló 1874 : XVIII. tc. 9. §-a szerint az ez alá a szakasz alá eső kártérítési követelések sérüléseknél a baleset bekövetkezésétől, halál esetében pedig a halálozás időpontjától számítandó három év alatt évülnek el. A törvényhozó akarata az elévülési időnek ezzel a megszorításával arra irányult, hogy ezeknek a követeléseknek a lebonyolítását siettesse, nehogy a követelési jog keletkezésének jogi hatással felruházott körülményei feledésbe menjenek, részletei elhomályosuljanak. Az elévülési időt meghatározó jogszabály ok magyarázatánál tehát a használt kifejezések betűszerinti értelmén kívül a követelések ama körének vizsgálata is szükséges, amelyre az elévülési időt megállapító anyagi jogszabály hatálya kiterjed, hogy a jogszabályok összefüggése alapján a jogrendszerben uralkodó elv felismerhető legyen és ekként a törvényben rejlő értelem oly