Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)
80 Magánjogi Döntvénytár. diktatúra idejében tett szolgálatok jutalmazására a felperesnek ígérte azt a házat, amelyben ez lakott és amelynek telekkönyvi szolgáltatása, illetve forgalmi értéke iránt a felperes a néhai P. Sándor örökösei ellen a jelen pert indította. Néhai P. Sándor tehát a felperes által részére a kommunizmus alatt való menekülése alkalmával nyújtott segítségét és tanúsított megbízhatóságát és hűségét kívánta díjazni a ház odaígérésével. Ha tehát ez az ügylet az ingatlant átruházó részében írásbafoglalás hiányában érvénytelen is, de nem érvénytelen az írásbeli alakot nem igénylő abban a részében, amellyel a szolgálat díj céloztatott ; mert (. . . Mint a fejben . . .). Márpedig a jelen esetben a fentiek szerint a felek szándéka éppen az volt, hogy a felperes a tanúsított magatartásáért és teljesített szolgálataiért díjazásban részesüljön ; és ekként az alperesek jogelőde a felperesnek a szolgálataiért ellenszolgáltatást ígérvén, a felperes az elfogadott szolgálatai mérvéhez képest a megtérítést jogosan igényelheti. Figyelemmel azonban arra, hogy az ígéret megtétele idejében a proletárdiktatúra gazdasági rombolásai következtében a szóbanforgó ház értéke nem tekinthető és azt az alperesek jogelőde sem tekinthette azonosnak az utóbb, a politikai és gazdasági rend helyreállítása utáni értékével, és így e háznak utóbb elért vételára sem tekinthető a felperes szolgálatai mérvének megfelelő ellenszolgáltatásnak, hanem jelentékenyen meghaladja, és figyelemmel másrészt arra, hogy a felperes által teljesített szolgálatok — az alperesi jogelőd vagyonának elrejtése és szökésének elősegítése — jelentősek voltak, ezért a kir. Kúria a Pp. 271. §-a alapján minden körülmény figyelembevételével legjobb belátása szerint 4500 P-ben találta az alperesek kötelezettségét megállapítandónak. Az alpereseknek az ajándékozás jogszabályaira alapított felülvizsgálati panaszai azért alaptalanok, mert a fentiek szerint a jelen esetben nem ajándékozásról, hanem teljesített szolgálatok díjazásáról van szó. = A Kúria a palástolt ügyletnek a színlelt ügylet helyébe lépésére vonatkozó konstrukciót átviszi a formahibás ügyletre. Ezzel párhuzamosan arra a másik szerkesztésmódra is utal, hogy az ügylet két részre bontható : a szolgálatok díjazásának ígéretére és a díjazás tárgyának meghatározására ; az első rész a másodikra tekintet nélkül is megáll. Az ügyleti cél ügyleterősítő hatásának érdekes példája. 88. /. A haszonbérlő a haszonbérbeadóval szemben birtokvédelemre csak abban az esetben jogosult, ha a
