Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 77 85. /. A vízvezeték létesítője a veszélyes üzem fenntartóját terhelő felelősség szerint felel az üzem vagy üzemberendezés hiányaiból másokra hárult kárért. — II. A veszélyes üzem létesítője és fenntartója saját költségén és maga köteles azokat az óvintézkedéseket előzetesen is foganatosítani, amelyek az üzem létesítése folytán az üzem természete szerint a kár megelőzésére szükségesek. — III. Amennyiben pedig ezt csak a kár bekövetkezte folytán és csak utólagosan teljesítette, a dolog helyreállításával és a létesítéssel felmerült költségének megtérítését sem kártérítés, sem gazdagodás címén nem követelheti az óvóberendezéssel utólagosan ellátott ingatlan tulajdonosától. (Kúria 1932. márc. 3. P. VI. 3430/1930. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság nem a felperes részéről tévesnek vitatott ténybeli következtetés útján, hanem a helyszíni szemle és a kihallgatott tanúk vallomásában szolgáltatott adatokra alapított szakértői vélemény alapján állapította meg azt, hogy a felperes által fenntartott úttest és az abban elhelyezett vízvezeték alatt beomlott pincerész beomlásának az oka a vízvezetéki cső megrepedése következtében szivárgó víz volt. A szakértői kiterjeszkedett a beomlott pincerész feletti réteg anyagának a vizsgálatára és annak a megállapítására is, hogy a kiszivárgó víz behatása nélkül aláboltozás hiányában sem következhetett volna be az úttest alá húzódó pinceboltozat beomlása. A szakértőnek ehhez képest a döntéshez szükséges minden lényeges szempontra kiterjedő és meggyőzően indokolt véleményét — a kért további bizonyítás mellőzésével — jogszabálysértés nélkül vette a fellebbezési bíróság a ténymegállapítás alapjául annál is inkább, mert a véleményben foglalt abból a kijelentésből, hogy a «boltozatnak átázás előtt való aláboltozása célszerű, de szükséges nem volt», nem a felperes részéről vitatott ellenmondásra, hanem éppen arra lehet okszerűen következtetni, hogy a szivárgó víz behatására kilátás nélkül, vagyis a vízvezeték létesítése előtt az aláboltozást még célszerűségi szempontok sem tették indokolttá. A nem vitás tényállás szerint a vízvezetéket a felperes a már régebben megvolt pincerész fölött későbbi időben létesítette. Nem vitathat sikerrel a felperes ennélfogva gondatlanságot sem az alperesek terhére abból kiindulva, hogy a pinceboltozat