Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Mayánjogi Döntvénytár. 57 Anyagi jogszabály azonban az is, hogy (. . . Mint a fejben . . .). Az adott esetben pedig a méltányosságnak kívánalma az, hogy az A) alattival alperesre átruházott ingatlannak és ingóknak átruházáskori értékét az alperes a felperesnek megtérítse, mert ellenkező esetben az alperes az erkölcstelen ügylet megkötésével és annak mintegy jutalmakép — igen számottevő vagyoni előnyhöz jutna. = A Kúria visszatér a MTK. jav. (1756. § 2. bek.) álláspontjára. A gyakorlat ingadozására 1. a Mjogi Dtár XXIII. 81. alatti eset jegyzetét. 73. Az a vélelem, hogy az egyes ágon rokonok között végbement juttatások ingyenesek. (Kúria 1931. jan. 15. P. III. 4892/1930. sz.) = Ugyanígy a Kúria P. III. 4893/1930. sz., a fentivel egy napon hozott ítélete. — Az ingyenesség «vélelmére» 1. a fenti 23. sz. és a Mjogi Dtár XXIII. 1. sz. esetet, valamint ezek jegyzeteit. 74. Az a körülmény, hogy a végrendelkező a végrendeletben részeltetett személlyel ágyasságban élt, egymagában nem teszi érvénytelenné a végrendeleti juttatást. (Kúria 1931. jan. 15. P. I. 7917/1928. sz.) = Ugyanígy : Mjogi Dtár XI. 179. 75. /. Az írott hitbér a házassági vagyonjog önálló intézménye s így a hitbérjuttatás nem ajándékozás. — II. Az írott hitbér is elvileg a házasság megszűnésekor válik esedékessé, azonban a törvény nem akadályozza a feleket abban, hogy az írott hitbér kiszolgáltatását a házassági köteléknek csupán a szerződésben meghatározott keretben való megszűnése esetére korlátozzák. —III. Érvényes az a kikötés, hogy az írott hitbér csak akkor követelhető, ha a házasság gyermek hátrahagyása nélkül a férj halálával szűnik meg. (Kúria 1931> • n 7> p m 1195/1930. sz.) Indokok : A meg nem támadott ténymegállapítás szerint a felperes és az alperes a m—i kir. körjegyző által 1925. évi május hó 19-én 72/1925. sz. alatt közokiratba foglalt «Hitbérlevelet» létesítették. E hitbérlevél kiállítása után 1925. évi május hó 25-én a