Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 47 okiratot, amelynek a tartalma szerint alperesek elismerik, hogy a S. r.-t.-tól 15,000 P-t kölcsönképpen felvettek és beleegyezésüket adják ahhoz, hogy a zálogjog 15,000 P kölcsön tőke, ennek kamata és 1500 P költségbiztosítéki összeg erejéig ingatlanukra a S. r.-t. javára telekkönyvikig bekebeleztessék. E kötelezvény alapján a S. r.-t. javára a zálogjog és ezzel egyidejűen a S. r.-t. által a felperes részére kiállított engedményokirat alapján a zálogjognak engedmény útján a felperesre történt átruházása az ingatlanra bekebeleztetett. Alperesek az engedményezett zálogjog bekebelezését rendelő végzéseket kellő időben kézhez vették, azok ellen jogorvoslattal nem éltek; abbeli szándékukat, hogy a bekebelezés ellen törlési keresetet indítanak, a 947/1888. számú igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában megszabott 60 nap alatt feljegyzés végett a telekkönyvi hatóságnál be nem jelentettek s a törlési pert az ugyanott megszabott hat hónap alatt meg nem indították. = A felperes jelzálogi keresetet indított az alperesek ellen. (Kúria P. VII. 4417/1929. sz.) Indokok : Az engedményre vonatkozó jogszabályok szerint, amelyek ingatlan jelzáloggal biztosított követelések engedményezése tekintetében idevonatkozólag különbséget nem tesznek (. . . Mint a fejben I. alatt . . .), tekintet nélkül az engedményes jó vagy rosszhiszeműségére, mert aki valamely jogot engedmény útján szerez meg, minden körülmények közt számolni tartozik az adósnak az engedményessel szemben az engedményezővel való jogviszonyából folyóan megtehető kifogásaira. Az alperesek a perben azzal védekeztek és bizonyítás is folyt abban az irányban, hogy a köztük és az engedményező közt kölcsönügylet nem jött létre, hanem a B) alatti megállapodás szerint a S.-al szemben csak azoknak az ingóknak a biztosítására vállaltak kötelezettséget, amelyeket az U. kereskedelmi vállalat, mint a S. bizományosa, az alperesek házában bérelt raktárban elhelyez s állították azt, hogy a bérlő U. a raktárban semmiféle ingót el nem helyezett s így vállalt kötelezettségeik valódi tartalma szerint a S. sem támaszthatna ellenük igényt, tehát nem léphet fel ellenük a S. engedménye alapján a felperes sem. A fellebbezési bíróság téves álláspontjából folyóan az alperesek védekezésében felhozott körülmények tekintetében a tényállást nem tisztázta. Minthogy pedig ezeknek a körülményeknek a tisztázása nélkül az ügy végeldöntésre nem alkalmas, a. fellebbezési bíróság ítéletét a felülvizsgálati költség egyidejű megállapítása mellett fel kellett oldani s azt újabb véghatározat hozatalára kellett utasítani. = A fejben közölt tételek helyesek és a követelések származékos szerzésének általános szabályát fejezik ki. Az alsóbíróságok ítéletéből kivonatolt tényállásból kitünőleg azonban a szóbanforgó esetre nem alkalma/hatók