Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

44 Magánjogi Döntvénytár. 1927. évi június hó 21-én léptek fel keresettel s maguk sem hivatkoztak arra, hogy a per korábbi megindításában akadályozva lettek volna. Ily indokolatlan késedelem esetében a károsító felet a kár érvényesítése eló'tt késedelmesnek tekinteni nem lehet. Jogszabálysértésként panaszolták a felperesek azt is, hogy a fellebbezési bíróság a kárkamat mérvét nem állapította meg évi 10%-ban. E panasz is alaptalan, mert a kárkövetelés összege bírói megállapítástól függött és a felperes a tényleg megítéltnél jóval nagyobb kárösszeget követelt, adott esetben a Kúria az alperesnek a kereset beadásától kezdve fennálló fizetési késedelmét nem tekintette vétkesnek oly értelemben, hogy 8 °/0-nál magasabb késedelmi kár megítélése indokolt volna. = Ad I. : A «mora ex re» elvének kifejezése. 52. A tulajdonközösség megszüntetésének oly módja, amely az egyik részesre személyes kötelezettséget ró és azt készpénzfizetésre kötelezi, csak az esetben foghat helyet, ha az érdekelt részesek ebben megegyeznek. (Kúria 1931. jan. 8. P. V. 408/1929. sz.) = Lényegileg ez következik Mjogi Dtár VII. 228-ból is s kifejezetten így rendelkezik a MTK. jav. 1657. § 1. bekezdése. 53. /. A 4420/1918. M. E. számú rendelet szabályait kell alkalmazni a megbízott útján történő ingatlanelidegenítésnél is. — II. A jogügylet okiratbafoglaltnak csak akkor tekinthető, ha a megfelelő és kölcsönös jognyilatkozatot magában foglaló okiratot a szerződő felek aláírják, avagy, ha az eladó és a vevő nyilatkozatát külön okirat tartalmazza, mindenik szerződő fél a vonatkozó ügyleti nyilatkozatát tárgyazó okiratot aláírja és a másik szerződő félnek átadja. (Kúria 1930. dec. 16. P. V. 4592/1930. sz.) = Ad II. : Az egy okiratba foglalt, írásbeli formakényszer alá eső szerződés fenti érvényességi kellékei megfelelnek az eddigi gyakorlatnak (pl. Mjogi Dtár XV. 24., 92., XVII. 98., XVI. 40. és lényegileg egyezők a MTK. jav.-ban a törvényszabta írásbeli alakra megszabott kellékekkel. — Merőben új és indokolatlan azonban külön okiratok esetén az írásbafoglaláshoz, tehát az érvényességhez az okirat átadását is megkívánni. Az átadás csak a felek megegyezésének iudiciuma, de nem érvényességi kellék.