Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magúnjogi Döntvénytár. 39 a kir. kincstár javára előnyösen sorozott 580 P 19 f tőke és járulékai megfizetésére irányuló kereseti követelésével elutasította, hogy az alperesek az ingatlant terhelő, előnyösen kielégítendő adótartozásukat személyes adósokként a kir. kincstárnak ki nem fizették s hogy ez adótartozásoknak előnyös sorozásával a felperes kielégítési alapja csökkent. = A fejben írt tétel a dologi felelősség természetes folyománya. 46. I. Az a lemenő, aki a szülő részéről ki lett elégítve és lemondott az öröklési jogáról, kiesik az öröklésből s ennek folyományaképp a kötelesrész meghatározásánál az ily lemenőt a neki juttatott értékkel együtt számításon kívül kell hagyni, feltéve, hogy az ő kielégítése nem sértette a többiek kötelesrészét. — II. Ha a lemenő szülőjétől a juttatást e szülője utáni öröklési igényének kielégítéséül elfogadta, akkor ez magában foglalja egyúttal az illető szülő utáni öröklésről való lemondást, s ily esetben nincs szükség a lemondás világos kifejezésére. (Kúria 1930. dec. 17. P. I. 7422/1928. sz.) = Ad I. : Állandó gyakorlat. — L. a MTK. jav. 2026. § 2. bek.-ét és e kérdés vitáját a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályában. 47. A végrendelkező csak magának a végrendeletben részesítettnek a végrendeletet megtámadó cselekményét teheti a részesítés bontó feltételévé, ellenben a végrendeletnek az a rendelkezése, amely a részesítettől különböző személy támadó cselekményét ruházta fel jogfosztó hatállyal, érvénytelen- (Kúria 1929. jún. 14. P. 1. 3636/1928. sz.) 1 Indokok : Az örökhagyó riókvégrendeletében a felperesek végrendeletei részesítésének hatályát megszűntnek nyilvánította arra az esetre, ha a felperesek atyja vagy a felperesek az örökhagyó végrendeletében és fiókvégrendeletében tett intézkedések valamelyikét megtámadják. A végrendelkező azonban csak magának a végrendeletben részesítettnek a végrendeletet megtámadó cselekményét teheti a részesítés bontó feltételévé, ellenben a végrendeletnek az a rendelkezése, amely a részesítettől különböző személy támadó cselekményét ruházta fel jogfosztó hatállyal, — amint azt a kir. Kúria már más esetben is kimondotta — érvénytelen.