Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

30 Magánjogi Döntvénytúr. munkájának az egyenértékével biztosítva van, mert az anyagi jog szerint vétlen nejét elsősorban a férj köteles eltartani. = Ad I. : Lényegileg így már Mjogi Dtár XIX. 77. és XII. 101. — Ellenkező volt: Mjogi "Dtár X. 197. — Ad II. : Ugyanígy : Mjogi Dtár XIX. 28. 31. A vétlen felelősség a magánjogban kivétel s mint ilyen, szorosan értelmezendő. (Kúria 1930. szept. 30. P. V. 7377/1928. sz.) Indokok: Kártérítési jogunkban általános szabály, —amint az a kir. Kúria teljes ülésének 84. sz. polgári döntvénye indokolásában kifejezésre jut — hogy az, aki vétség nélkül jár el, felelősségre rendszerint nem vonható ; a felelősség tehát rendszerint csak a vétség (dolus és culpa) folyománya. Általános szabály az is, hogy a beállott sérelemért, a felmerült kárért rendszerint csakis a tettes; a részes és a felbujtó, vagyis csak az a személy lehet felelős, akinek akaratával a sérelem, a kár okozatos összefüggésben áll ; ahol tehát ez az összefüggés hiányzik, ott vétségről és annak következményéről : a felelősségről rendszerint szó nem lehet. Általános szabály tehát, hogy mindenki — külön rendelkezés hiányában — csak a maga tettéért felelős. Bizonyos esetben ugyan úgy a törvényhozás, mint a bírói gyakorlat eltért ettől az általános szabálytól és a vétkesség nélkül való felelősséget állapította meg. Törvényhozásunk azonban a vétkesség nélkül való felelősség szigorú alkalmazását csak igen kivételes esetekben iktatta törvénybe, éspedig vagy egyes alkalmi törvényekben (pl. az 1836 : XXV. tc.-ben) vagy pedig oly esetekben, amelyekben, mint például az 1874 : XVIII. tc.-ben, a vasúti üzem veszélyessége indokolja meg a tárgyi felelősség törvénybeiktatását. A vétkesség elvén felépült általános szabály alól tehát egyrészt azok az esetek veendők ki, amelyekre a vétkesség nélkül való felelősséget valamely külön törvény vagy a veszéllyel járó üzemeknél az eddigi bírói gyakorlat megállapítja, másrészt pedig azok az esetek, amelyekben a vétkesség nélkül való felelősség elvének az alkalmazását a foglalkozás vagy üzem természete vagy terjedelme megindokolja. Ezekre való tekintettel tehát helyes a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy az adott esetben a háztulajdonosokat, akik a házat az építtetőtől vették, az építtető vagy az építész hibájáért vagy mulasztásáért felelősség ennek külön elvállalása nélkül nem terheli. A felperesek az alperesek tárgyi felelősségét a perben az