Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

24 Magánjogi Döntvénytár. 22. /. ^4 veszélyes üzemnek ez a jellege nem szűnik meg azzal, ha a kocsi a megállóhelyen vagy máshol megáll. — 77. A kocsi üzembenléte az utas szempontjából mindaddig tart. amíg az utas a kocsit végleg el nem hagyta. (Kúria 1930. dec. 16. P. II. 1833/1929. sz.) Indokok : A bírói gyakorlat által a gépkocsiüzemekre kiterjesztett 1874 : XVIII. tc. 1. §-a értelmében a veszélyes üzemeknél szenvedett testi sértésért a vállalat tárgyi felelősséggel tartozik, kivéve, ha a károsodást — elháríthatatlan akadály és egy harmadik személy elháríthatatlan cselekményének esetein kívül — a sérültnek saját hibája okozta. Ebből kitűnőleg a tárgyi felelősség alapja a veszélyes üzem folytatása. A veszélyes üzemnek ez a jellege nem szűnik meg azzal, ha a kocsi a megállóhelyen vagy máshol megáll, mert a kocsi akkor is üzemben van és üzembenléte az utas szempontjából mindaddig tart, amíg az utas a kocsit végleg el nem hagyta. Az a sérülés tehát, amely a megállott autóbuszról leszálló utast leszállás közben a kocsi hiányossága vagy valamely alkatrészének hibája következtében éri, szintén a veszélyes üzem körében elszenvedett sérülésnek tekintendő, amelyért az üzemet fenntartó vállalat a sérültnek kártérítéssel tartozik. A tényállás szerint az eset alkalmával a felperes jobbkezének gyűrűs újja úgy sérült meg, hogy felperes a leszállásnál nem a gépkocsi ajtaján és oldalán alkalmazott és fogódzásra szolgáló rendes fogódzókba kapaszkodott, hanem a lépcsőn lefelé haladva jobbkezét az ajtófélfán végigcsúsztatta és az ajtófélfából kiálló kis csavarszeg a felperes jobbkeze gyűrűs újján levő gyűrűben megakadva, a gyűrűt a húsba benyomta. A leszállásnak ez a módja a felperes hibájának nem tekinthető, mert nincs olyan jogszabály, amely a gépkocsikon a fogódzókba kapaszkodást kötelezően előírná és mert felperes a kocsi ajtófélfájába, tehát szilárd tárgyba kapaszkodott, a kiálló csavarszegről pedig tudomással nem bírhatott. Az alperesi vállalat veszélyes üzeme körében történt ezért a balesetért tehát az alperes kártérítéssel tartozik még akkor is, ha felperes a lépcsőről leugrott, mert a baleset oka nem a leugrás, hanem a csavarszeg kiállása volt, a csavarszegnek a kocsi rázása folytán történt kitolódása pedig az üzem folyományaképpen következett be. Ily körülmények között nincs jelentősége annak, hogy felperes a leszálláskor nem a rendes fogódzókba kapaszkodott és a fellebbezési bíróság a felesleges helyszíni szemle mellőzésével jogszabályt nem sértett.