Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 9 újabban nálunk is mindinkább meghonosodott az a szokás, hogy a lapok különösen a közéletben szerepet játszó egyének arcképeit közzéteszik s hogy e nélkül a közönségnek az újsághoz fűződő igénye ma már ki sem elégíthető. Igaz ugyan, hogy újabb időben a napilapok is a közéletben szereplő személyek arcképét közölni szokták a működésükről, valamely szereplésükről, avagy ténykedésükről szóló cikk kíséretében ; de az élet mai felfogása szerint feltehető, hogy ily esetekben a fénykép közlése ellen az illető közéleti egyéniségnek nincs kifogása, éspedig nemcsak akkor, ha a kísérő cikk róla kedvezően nyilatkozik, hanem akkor sem, ha a vonatkozó cikk közéleti tárgyilagos bírálat alá veszi. Ha azonban a közéletben különben szereplő egyén arcképe — mint a jelen esetben is — oly beállítást tartalmazó cikk keretében tétetik közzé, amely az ábrázolt személyre nyilván bántó és lekicsinylő : akkor már kizártnak kell tekinteni, hogy az ábrázolt személy az arcképközzétételhez hozzájárult. = Ad I. : A Kúria, — utalással a Szjt. 64. § védelmének személyiségi jogi tartalmára — ellentétben a mai gyakorlattal, a megrendelő védelmét az ábrázolt személyre is kiterjeszti. — Ad II. és III. : A vitakérdés ekként nem törvényi engedéllyel, hanem a beleegyezés vélelmezésével nyert megoldást; ennek megfelelően megszűnik a mentesség, ha a vélelmet a közlés körülménjrei megdöntik. — Ad VI. : A vétkességi elv következménye. 10. A gőzhengerlő gép használata által a közutakon okozott balesetek elbírálásában is megfelelően alkalmazni kell a veszélyes ipar üzem- tulajdonosának felelősségét meghatározó jogszabályokat. (Kúria 1930. dec. 2. P. VI. 3648/1929. sz.) = Az 1874 : XVIII. tc. kiterjesztését automobilra, gőzhajóra, mezőgazdasági gépekre, vízművekre, tűzveszélyes anyagokkal való foglalkozásokra, bányaüzemekre és egyéb veszélyes üzemekre 1. A Magánjogi Bírói Gyakorlat 1901—1927. (590—597. old.) 11. A megítélt perköltségkövetelést a fél az ügyvéd hozzájárulása nélkül el nem engedheti. (Kúria 1930. nov. 20. P. V. 7769/1929. sz.) Indokok : A kir. Kúria jogegységi tanácsának 39. számú polgári döntvényében foglalt indokolás szerint a Ppé. 18. §-ának utolsó bekezdésében foglalt jogszabályt az anyagi jog szempontjából akként kell felfogni, hogy azzal a törvény az ügyvéd javára jelzálogjogot enged és a zálogul szolgáló követelést a zálogjogra