Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)
4 Magán jogi Döntvénytár. különben is azt változott formában a kedvezményezett teljesíti is, ami nyilván megfelel az örökhagyónak a végrendeletből kivehető akaratának, mely lényegileg az emlékének a megőrzésére irányult. (. . . Mint a fejben III. alatt . . .) Ezek szerint tehát nincs alapja a törvényes örökösi minőségben fellépett felperesek ama keresetének, amely szerint az ingatlannak 1/4-ét — a végrendeleti meghagyás nem teljesítésének okából — a maguk részére igénylik. = V. ö. Munkácsi Ernő cikkét a Jogt. Közi. 1930. évi 24. számában. 5. /. Aki másra oly költekezést tesz, amelyet a törvényből folyóan az- maga tartozott volna teljesíteni, jogosított attól — az általános magánjogi elévülési időn belül — megtérítést követelni. — II. A jog érvényesítésével való késlekedés következményei tehát a más helyett nyújtott tartás megtérítésére irányuló követelésre nézve nem állanak be. (Kúria 1930. szept, 24. P. III. 6754/1929. sz.) Indokok : A nem vitás perbeli tényállás szerint a felperes Mária nevű leánya az alperest 1913. évi augusztus hó 15 én jogos indokból hagyta el és azóta a jogos indokból élt külön a házassági bontóperben 1925. évi február hó 4-én keletkezett harmadfokú ítélethozatalakor is. A felperes vagyontalan leánya a jogos különélés alatt 1931. évi szeptember hó 1-én Mária utefhevet nyert leánygyermeket szült, aki gyógykezelésre szorult siketnéma. Nem vitás tény, hogy az alperes felesége és gyermeke a felperes háztartásában kaptak a fenti idő alatt eltartást. Nem vitás az sem, hogy az alperes 1914. évi július hó 2-án hadbavonult és onnan csak 1921. évi január hó 10-én tért vissza. w A házasfelek a házassági életközösség megszakadásakor az alperes anyjával éltek közös háztartásban és az alperes jelenleg is az anyjával közös háztartásban él és a gazdaságot ő vezeti. Az alperesnek van egy beltelke, 35—40 hold ingatlana, amelyet az anyja haszonélvezeti joga terhel, azonban a most 71 éves anyának van még külön 28 hold tehermentes ingatlan vagyona. Az alperes apa tartási kötelessége fennállott hadbanléte alatt is és e törvényből folyó tartási kötelesség az 1877 : XX. tc. 11. §-ban foglalt jogszabálynak megfelelően nem hárult át a nagyszülőkre, mivel az alperesnek (az apának) a kiskorú gyermek tartására alkalmas és elegendő vagyona volt. Ebből foly, hogy a felperesként fellépett M. Mihály anyai nagyatya az adott esetben harmadik személyként érvényesíti az alperes törvényes gyermeke részére 11 év és 6 hóra havi 30 pengővel számított 4140 P tartásdíját. E tényállás mellett helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a 471. sorszámú elvi határozat csakis a
