Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

XXX Tartalommutató. 106. A Kúria a kötelesrész sérelmével átruházott vagyon értékelésénél a jelenlegi értéket vette alapul, midőn okszerűen feltehető volt, hogy ez az érték az átruházáskori értéknél nem nagyobb és az utóbbi ma már csak nehezen lett volna megállapítható. (Kúria P- I. 7808/1928.) 83 149. A kötelesrész mennyiségének és a kötelesrészért való felelősségnek kérdése az örökhagyó halálakor fennálló viszonyok alapján döntendő el, ennélfogva a megajándékozott felelősségét néni zárja ki az a tény, hogy az ajándékozáskor az ajándék értékénél nagyobb értékű vagyon maradt az örökhagyó kezén. (Kúria P. I. 4699/1929.) 125 154. A kötelesrészessel szemben a haszonélvezet vagy terhelési tilalom az ingatlanoknál értékcsökkentő tényezőként figyelembe nem vehető. (Kúria P. I. 2272/1928.) 128 Öröklési igény. 113. I. Az örökös a hagyaték birtokosától (az álörököstől) a hagyaték hasznainak kiadását rendszerint már az öröklés megnyíltának idejétől kezdődően követelheti, függetlenül attól, hogy a hagyaték birtokosa jó- vagy rosszhiszemű. — II. A hagyaték birtokosa az örökhagyó halálától kezdődően tartozik az elvont hasznokat kiadni akkor is, ha utólag érvénytelennek nyilvánított végrendelet alapján vette a hagyatékot birtokba. — III. Hogy ettől a szabálytól mennyiben lehet eltérésnek helye abban az esetben, amidőn az örökös az igényét hosszabb időn át nem érvényesítette, azt a bíróság az eset körülményeihez képest határozza meg. (Kúria P. I. 8679/1928.) 89