Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

134 Magánjogi Döntvénytár. Az elsőbíróság által megállapított havi 180 pengő ideiglenes tartás, amennyiben kifizetve volt, az alperes által a másodbírói csekélyebb összegű megállapítás dacára vissza nem követelhető (559. E. H.), de viszont a másodbíróság által 150 pengőben meghatározott összegnél 1929. évi január l-ig visszamenőleg most már magasabb tartásdíj azért sem ítélhető meg, mivel az ezidőszerint kizárólag a fentjelzett kisebb jövedelmet élvező alperesre elviselhetetlen terhet róna. Az 1930. évi május hó 1-től megállapított 110 pengő ideiglenes tartásdíjat a kir. Kúria sem találja magasabb összegben megállapíthatónak, mert a nők háztartás vezetésére való hivatottságuknál fogva megélhetésüket köztudomásúlag előnyösebben tudják beosztani és biztosítani s mivel a felperesnő tényleg még 40 pengő havi jövedelmet élvez, az alperes állásszerű megélhetését a megállapítottnál nagyobb tartásdíj méltánytalanul megnehezítené. = Az ideiglenes nötartás mértékére vonatkozó gyakorlat összeállítását 1. «A Magánjogi Bírói Gyakorlat 1901—1927.»: 87—89. old. és «A Jogi Hirlap Döntvénytára)) 106—107. old. 165. /. A háztartásban és gazdaságban való tevékenykedés esetén a szolgálati szerződés megállapítását nem zárja ki az a tény, hogy a tevékenykedő munkaköre és munkaideje nincsen határozottan megjelölve. — II. Ha a kiskorú a szolgálatba lépésre engedélyt kapott, a szolgálati szerződést maga is megkötheti és azon módosíthat. Az ily szerződést ezekből folyóan csak azokon az alapokon lehet megtámadni, amelyeken az önjogúak által megkötött szerződések támadhatók meg. — III. A kizsákmányoló ügylet elemeit foglalja magában az oly szerződés, amelynek alapján a kiskorú személyes szolgálatait ingyen vagy meg nem felelő ellenértékért végzi. (Kúria 1931. jól. 1. P. III. 5888/1930. sz.) Indokok : A megállapodás a felperest lakás, ellátás és készpénzdíjazás ellenében a háztartásban és gazdaságban teljesítendő segédkezésre, tehát állandó személyes szolgálatra kötelezte. A díjazáson kívül a felperes részére jogot adott a megállapodás kiházasítás követelésére is. Mindezen kívül szerepet játszott a megállapodásban a családias bánásmódnak a kikötése is, amit Sz. Antalné alperes is kiemelt a vallomásában azzal, hogy családtagnak keresett leányt az árvaházban.