Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 129 Nem szól az alperes tulajdonjoga mellett az sem, hogy amikor — az 1912. évet, vagyis azt az időpontot követően, amelyben az ingatlannak sertésvásártér céljaira való használatával a felperes önként felhagyott —az alperes a peres ingatlant haszonbérbe adta, a haszonbérleti szerződést, majd mikor az 1917. évben az ingatlan egy részét az alperes eladta, az adás-vételi szerződést a községi elöljáróság tagjai tanukként aláírták, mert az elöljáróság tagjainak ez az eljárása az alperes tulajdonjogának a felperest kötelező elismerését nem jelenti. Mindezek alapján a kir. Kúria megállapította, hogy a peres ingatlan tulajdonjoga a felperest illeti. = Telekkönyvezetlen ingatlannál a tulajdoni per szerkezete megegyezik az ingó tulajdoni per szerkezetével; 1. Grosschmid: Fejezetek I. 366. old. 157. Az örökhagyó haszonélvezetében volt ingatlanok termésének a gazdasági év kezdetétől a haláláig terjedő időre eső aránylagos része a haszonélvezőt illeti, tekintet nélkül arra, hogy a termés beszedése már csak a halál után következett be. (Kúria 1931. máj. 31. P. I. 2276/1929. sz.) = MTK. jav. 474. §. 158. /. A kölcsönös és egymással teljesen összefüggő rendelkezéseket tartalmazó végrendeletek az egyik végrendelkező halála után a túlélő házastárs által többé vissza nem vonhatók, abban az esetben sem, ha a túlélő a .házastársa által neki rendelt vagyoni juttatást visszautasítja. — 11. A kölcsönös és viszonos végrendelet megváltoztatásának csak kitagadási ok elkövetése vagy durva hálátlanság esetén van helye. (Kúria 1931. jún. 3. P. I. 3912/1931. sz.) = 2 Ad I.: így már: PHT. 289., Mjogi Dtár V. 84., IX. 301., X. 169. — De a visszavonhatóságot fenn lehet tartani: Mjogi Dtár XI. 88. — Ad II.: PHT. 288. még csak kitagadási ok miatt engedi meg a visszavonást ; a Jogi Hirlap II. 240., III. 474., 515., IV. 132. alatt közölt esetekben már a durva hálátlanság is visszavonási ok. 159. Az örökbefogadás intézménye családi viszonyt és jogokat érintő természeténél fogva a vérségi kapcsolat hiányát pótolja az erkölcsi kapoccsal; az örökbefogadás felbontását tehát úgy az örökbefogadó, mint az örökbe Magánjogi Döntvénytár. XXIV. 9