Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)
126 Magánjogi Döntvénytár. dése alapján a bitorlás vétsége címén kártérítésben marasztalni nem lehet. = A felelős szerkesztő vétlen felelősségének határozott kizárása az általános magánjogi vétkességi elv következménye, amely a szerzői jogi deliktumok részeseire kifejezett törvényszabály folytán (Szjt. 19. § 3. bék.) alkalmazandó. 151. /. Az ellenérték csekély volta tévedés, megtévesztés vagy kizsákmányolás megállapítására egymagában nem alkalmas. — II. A kielégítés ellenében történt lemondás akkor is kihat a lemondó leszármazóira, ha a kielégítés fejében kapott érték a törvényes osztályrésznél kevesebbet tenne ki. (Kúria 1931 máj> lg p j 2124/1929. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság megállapította, hogy a kiskorú felperes anyja az 1921. évi április 6-án kelt nyilatkozatot állította ki, amelyben kijelentette, hogy testvéreitől, az alperesektől egy szoba bútort és konyhaberendezést kapott, amelyek értéke megközelíti azon ingatlanok értékét, amelyek az apjától reá szállanának, miért is magát várható örökségére kielégítettnek tekinti. Ebből a nyilatkozatból megállapítható, hogy az örököstársak között a várható örökségre nézve egyesség jött létre, amelynek értelmében a felperes jogelőde az apai örökségére nézve magát kielégítettnek jelentette ki, ami külön kifejezés nélkül is a lemondással egyértelmű. Ez a lemondás nem egyoldalú, mert bár a nyilatkozatot az alperesek nem írták alá, az elfogadás azonban megállapítható abból, hogy a nyilatkozat az ő birtokukban van és annak alapján jogokat érvényesítenek. A fellebbezési bíróság a lemondás érvénytelenségét állapította meg, mert a felperes jogelőde azt tapasztalatlanságból és könnyelműségből fogadta el és így az ügyletet kizsákmányolásnak tekintette. Ezt legfőképpen abból következtette, hogy a felperes anyja által kapott ellenérték az apai vagyon értékéhez képest aránytalanul csekély volt. Az ellenérték csekély volta azonban a kizsákmányolás megállapítására egymagában nem alkalmas, mert lemondani ingyenesen is lehet. A tapasztalatlanság és könnyelműség megállapításának sincs alapja, mert a felperes anyja a lemondás idején 22 éves férjes nő volt, aki mint leszármazó a szülői vagyon nagyságával és értékével nyilván tisztában volt. A tanuk vallomása is megcáfolja a felperesi jogelőd tapasztalatlanságát; vallomásuk szerint ugyanis az egyességet azért fogadta el, mert városba