Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

118 M agá njogi D önt vé nyiár. átvállalási jogügyletet létesít a vevő és az eladó között, aminek következtében a vevőre az a kötelezettség is hárul, hogy személyes kötelezettséget vállalván a tartozásért, eladót a személyes kötelezettség alól felmenti; következéskép a vevő e kötelezettségének az eladó irányában csak abban az esetben tesz eleget, ha egyúttal a hitelezővel is oly szerződésre lép, amelynek értelmében az eredeti adós tartozását akként vállalja magára, hogy az eddigi adós felszabadul és helyébe az átvállaló alperes lép. — II. A tartozás átvállalása a vevő részéről nem létesít pénztartozást; ezért a vevő késedelme esetén az 1923: XXXIX. te. nem alkalmazható. (Kúria 1931. jún. 22. P. Y. 5425/1929. sz.) Indokok : (. . . Mint a fejben I. alatt . . .). Minthogy azonban az alperes vevő a hitelező céggel ily szerződést nem kötött, mert átvállalási nyilatkozatát ugyan megküldötte a hitelezőnek, de ezzel a hitelezőnek csak átvállalási szerződés kötésére tett ajánlatot, amit azonban a hitelező olyan joghatállyal, hogy az eredeti adós felperest a tartozása alól felszabadítja, nem fogadott el, sőt a követelését a felperes ellen perrel érvényesítette, ezért a felperestől a jelen keresettel érvényesített azt az igényt, hogy az alperessel létrejött szerződésnek érvényt szerezve az alperes ily átvállalási ügylet létesítésére köteleztessék az őt (felperest) terhelő tehermentesítési kötelezettség egyidejű teljesítése ellenében, jogosan megtagadni nem lehet. Amennyiben pedig az alperes e kötelezettségének a Pp. 397. § 3. bekezdése alapján megfelelőnek mutatkozó 30 napi teljesítési határidő alatt eleget nem tesz, abban az esetben az átvállalási kötelezettség teljesítésének meghiúsulása folytán a 4800 P hátralékos vételár válik esedékessé, mint amelynek kiegyenlítése módjául köttetett ki a tartozás átvállalása. Erre az esetre tehát az alperest a 4800 P tőke bírói letétbehelyezésére kellett kötelezni azért : mert igaz ugyan, hogy az eladó a vevőnek tehermentes tulajdont lévén köteles szolgáltatni, mindaddig, amíg az eladó a bekebelezett zálogjogok törléséről nem gondoskodik, a vételárnak saját kezéhez való feltétlen fizetését nem követelheti, mert kétoldalú szerződés teljesítését csak az a fél követelheti, aki a maga részéről kötelezettségét teljesítette vagy teljesíteni kész, .ez azonban nem zárja ki azt, hogy a vevő az esedékes vételárnak bírói letétbe helyezésére köteleztessék akkor, ha a zálogjoggal terhelt ingatlant, miként a jelen esetben, a vevő már birtokolja, mert e nélkül a vevő az