Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 109 zsákmányolás akadálytalan végrehajtását előkészítették és biztosították. Ezzel szemben az a tény, hogy a forradalmi hangulat ebben az időben országszerte általános volt, nem mentheti az alperesek felelősségének fokozottabb megállapítását, mert a károsult felperesekkel szemben ott helyben megnyilvánult erőszak és jogtalanság mégis csak az ő egyéni fellépésükből eredt s azt nem az országos hangulat váltotta ki és irányította. Amennyiben pedig a megállapított tényállásból következően az alperesek a károsultak kifosztásában elhatározó kezdeményezést fejtettek ki, még ha ők maguk az ingók eltulajdonításában nem is részesek, cselekményüket előre megfontolás jellemzi, ténykedésük tehát nem a tömeges izgalomnak, hanem és főképpen a jogtalan károkozási szándéknak a következménye, amely velük szemben az általános jogszabályból kifolyó egyetemleges kártérítési felelősség megállapítására szolgál alapul. Az egyes alperesek kisebb vagy nagyobbmérvű tevékenységének mérlegelése a kár mennyiségének megállapításánál lehet esetleg határozó, az egyetemleges felelősség kimondását azonban nem befolyásolhatja. = Az egyetemlegesség szabályának eddigi áttöréseire és az áttörések alóli kivételekre 1.: Mjogi Dtár XX. 62., XXI. 36., XXII. 3., XXIII. 6. és 66. 134. A megajándékozott az ajándékozó hitelezőjével szemben mindazokat a kifogásokat felhozhatja, amelyek az ajándékozót megilletik. Kúria 1931. márc. 10. P. VI. 87,021/930. sz.) = Lényegileg így : Mjogi Dtár VII. 214. 135. Nem tisztességes és így csábítás címén kártérítést nem követelhet az a leány, aki tudta, hogy a csábító házasember. (Kúria 1931 ápr> 23> p nL 4i86y1930. sz.) Indokok : A meg nem támadott és ekként irányadó tényállás szerint a peresfelek között a nemi érintkezés 1924. őszén, a felperes szerint közelebbről 1924. szeptember havában kezdődött meg és a felek ezután 1927. február hó végéig több ízben érintkeztek egymással nemileg. Meg nem támadott tényállás azonban az is, hogy 1924. szeptember havában az alperesnek Cs. Máriával megkötött házassága fennállott és a felmutatott ítélet ügyszámából következtetve ennek a házasságnak a felbontása iránt a per meg se indult és ez a házassága meghozott