Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 99 messze ment a lehetséges oksági kapcsolat megállapításában. A kár kétségtelenül bekövetkezAeíett volna az alperes utasításszegése nélkül is, de az indokolás nem meggyőző abban az irányban, hogy be kellett volna következnie. A lehetséges (és az alperes felelősségét kizáró) oksági kapcsolatot ugyanis megszakíthatta volna az, hogy a vevők, ha már erre kötelezettséget vállaltak, megtévesztetésük dacára lefolytatják a pert. — A konkrét eset eldöntése végeredményben helyesnek mutatkozik az ügyvéd vétkességének hiánya (III.) folytán. 123. Az, akinek nevéről az ingatlan érvénytelen bekebelezéssel másnak, majd utóbbiról ugyancsak érvénytelenül jóhiszemű harmadiknak nevére került, a harmadik ellen a 947/1888. I. M. sz. rendeletben megszabott határidők eltelte után az általános elévülési időn belül a közbenső szerzőnek jogán, mint ennek különös jogutódja s az ő jogának korlátai között léphet fel. (Kúria 1931. febr. 26. P. V. 4984/1929. sz.) Indokok: A felperesek keresetükben kifejezetten megtámadták nemcsak azoknak a jogügyleteknek az érvényességét, amelyek következtében az ő ingatlanjutalékaik tulajdonjoga az elsőrendű alperes javára kebeleztetett be, hanem annak az adás-vételi szerződésnek az érvényességét is, amelyet az elsőrendű alperes a másodrendű alperessel létesített s amely szerződés alapján a perbeli ingatlan tulajdonjoga a másodrendű alperes javára kebeleztetett be. Az utóbbi adás-vevési szerződés érvénytelenségét a felperesek főleg azon az alapon vitatták, hogy a szerződés megkötésekor az elsőrendű alperes elmebeteg volt. Abban az esetben pedig, ha a másodrendű alperes az elsőrendű alperestől, az utóbbi mint elmebeteg, által kötött szerződéssel érvényes jogalap hiányában nem szerezte meg az adás-vételi szerződés tárgyát tevő ingatlan tulajdonjogát, úgy a felperesek az elsőrendű alperes ellen támasztott ama kereseti igényüknek állósága esetén, hogy az elsőrendű alperes a közte és felperesek közt létesült jogügyletek érvénytelensége okából tűrni tartozik a javára bekebelezett tulajdonjogok törlését, az első- és másodrendű alperes közt létrejött adás-vételi szerződés érvényességét is megtámadhatják. Ebben az esetben ugyanis az elsőrendű alperes, aki a felperesekkel kötött jogügylete érvénytelensége okából a felperesek perbeli ingatlanjutalékát visszaszolgáltatni köteles, mindazzal tartozik a felpereseknek, ami őt ez ingatlanjutalékok tekintetében a másodrendű alperes ellen megilleti. Tartozik tehát 7*