Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Tartalommutató. IX Lap szintén az sem, hogy a tulajdonostársak olyan jó anyagi helyzetben vannak, hogy akármelyik a másik hányada megvételéhez szükséges készpénzt nehézség nélkül megszerezheti. (Kúria P. V. 7220/1929.) 151 Tulajdoni igény. 50. Jóhiszemű a birtok már akkor is, ha a birtokos a birtokot valószínű okoknál fogva a magáénak tartja, vagyis menthetőén azt hiszi, hogy az ő birtoklása jogszerű. (Kúria P. V. 755/1929.) 42 156. Telekkönyvezetlen ingatlannál a birtoklás ténye tulajdoni vélelmet alapít meg ; ezzel a vélelemmel szemben annak kell erősebb jogot bizonyítania, aki a maga tulajdonjogát vitatja. (Kúria P. I. 2264/1929.). 128 172. A visszterhes alapú jóhiszemű birtokos gazdagodása erejéig sem felel a dolgok ama gyümölcseiért és elvont hasznaiért, amelyeket vélt jogának megfelelően a perindításig szedett vagy szedhetett volna. (Kúria P. VI. 8094/1929.) 139 Haszonélvezet. 54. II. Az a körülmény, hogy az ajándékozott vagyontárgyat haszonélvezet terheli, csak azt vonja maga után, hogy abban az esetben, ha a haszonélvezet létesítése az örökhagyó tényén alapszik és a kötelesrészt ez a rendelkezés is sérti, a haszonélvezetre jogosult a kötelesrész kiegészítését tűrni tartozik. (Kúria P. I. 1208/1930.) 45 157. Az örökhagyó haszonélvezetében volt ingatlanok termésének a gazdasági év kezdetétől a haláláig terjedő időre eső aránylagos része a haszonélvezőt illeti, tekintet nélkül arra, hogv a termés beszedése már csak a halál után következett be. (Kúria P. I. 2276/1929.) 129 Zálogjog. Kézi zálogjog. 84. I. A kézizálog tárgyának az átadása befejeződik azzal, hogy a zálogos hitelező a zálogos adóssal való megegyezés alapján abba a, helyzetbe jut, hogy a dolgon a tényleges hatalmat (közvetlenül vagy a képviselője után) gyakorolhatja. — II. A kézizálog megalapításához a megegyezés magábanvéve elegendő, ha a zálogos hitelező vagy képviselője a dolgot már birtokában vagy birlatában, tényleges hatalmában tartja. (Kúria P. V. 78/1930.) 64 112. Ingó dologra vonatkozó, jogügyleten alapuló kézi zálogjog akkor keletkezik, ha a felek abban megegyeznek és a zálogul lekötött ingó a hitelező birtokába ténylegesen átadatik vagy esetleg a tényleges átadást helyettesítő jelképies átadás történik, feltéve, hogy az utóbbival kapcsolatban olyan cselekmények is foganatosíttatnak, amelyek a tulajdonos részéről az ingóval való szabad rendelkezés megszűntét és a hitelező részéről az azzal való rendelkezés lehetőségét •—