Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

9G Magánjogi Döntvénytár. mázni az olyan esetre, amidőn az ügyvéd eljárása csak az okirat értelmezésére adott jogi vélemény nyilvánításá­ból áll- (Kúria 1931. ápr. 23. P. VI. 226/1931. ez.) Indokok : Kártérítési keresetüket az eladó felperesek az eladással és a szerződéskötéssel általuk megbízott alperes ellen arra alapítják, hogy utasítás ellenére elmulasztotta a vevőkkel szemben az ügylet lényeges feltételeként a per átvételének a kö­telezettségét kikötni és őket a szerződés erre vonatkozó pontjá­nak az értelmezésével meg is tévesztette. A szerződés 4. pontja akként szól, hogy : «Eladók tulajdonközösség meg züntetése iránt pert tettek folyamatba D. Ágost és neje tulajdonostársak ellen és kötelezik magukat a perbíróságnak haladéktalanul megfelelő bejelentést tenni a végből, hogy vevők ezt a pert a maguk nevében folytat­hassák és tartoznak a periratokat a vevőknek kiszolgáltatni. El­adók viselik saját ügyvédjükkel szemben ezen perből kifolyólag felmerült költségek kiegyenlítését, azonban pernyertesség esetén eladóknak vevőktől visszajár a megállapított költségek arány­lagos része.» A már kifejtettek értelmében irányadó megállapítás szerint az utasításszerinti szövegezés esetén a fentidézett kikötésnek a per feltétlen —-tehát nem a vevők tetszésétől függő —folyta­tására kellett volna szólnia. Ezzel a per továbbfolytatása és meg­nyerése esetén a felperesek nyilván azt kívánták elérni, hogy a pervesztes ellenfél terhére megítélendő perköltségből megtérül­jön az a költségük, amely velük szemben a saját jogi képviselő­jük javára az ő felperességük alatt lefolyt perszakban felmerült, egyszersmind mentesüljenek az ellenfél perbeli költségeinek a megtérítésétől is. A felperesek által célzott ezzel az eredménnyel szemben azon­ban az a nem vitás tényállás áll, hogy a vevők a vagyonközösség­megszüntetési per folytatását megtagadták, s abban a perben az eljárás a peresfelek meg nem jelenése következtében az 1927. ápri­lis 6-ra kitűzött határnapon szünetelővé vált. A per szünetelése alatt pedig a felperesek jogi képviselőjének a munkadíja, a Pp. 18. §-a alapján előterjesztett kérelmére, 7365 P 88 fillérben meg­állapíttatott s a felperesek külön megállapodás alapján az ellen­fél jogi képviselőjének költség fejében 6080 pengőt ki is fizettek. Azon az alapon azonban, hogy reájuk a fenti összegek erejéig a fizetési kötelezettség az alperes mulasztása következ­tében hárult, a felperesek megfelelő kártalanításukat csak akkor követelhetik az alperestől, ha egyszersmind feltehető az is, hogy az utasításnak megfelelő feltétlen kötelezettségvállalás esetén

Next

/
Thumbnails
Contents