Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)
Magánjogi Döntvénytár. s9 113. /. Az örökös a hagyaték birtokosától (az álörököstől) a hagyaték hasznainak kiadását rendszerint már az öröklés megnyíltának idejétől kezdődően követelheti, függetlenül attól, hogy a hagyaték birtokosa jó- vagy rosszhiszemű. — //. A hagyaték birtokosa az örökhagyó halálától kezdődően tartozik az elvont hasznokat kiadni akkor is, ha utólag érvénytelennek nyilvánított végrendelet alapján vette a hagyatékot birtokba. — III. Hogy ettől a szabálytól mennyiben lehet eltérésnek helye abban az esetben, amidőn az örökös az igényét hosszabb időn át nem érvényesítette, azt a bíróság az eset körülményeihez képest határozza meg. (Kúria 1931. febr. 6. P. I. 8679/1928. sz.) = Ad I. : Ugyanígy : Dt. 3. f. XIX. 167. — Ad II. : Ugyanígy : Mjogi Dtár VIII. 144. — Ad III. : Hosszú idő után az elvont hasznok nem érvényesíthetők : Mjogi Dtár VI. 72. 114. Ha a házasfelek vagyonrendezésének feltétele a házasság felbontása volt, amelyre nézve meg is egyeztek, nemcsak az utóbbi megegyezés, hanem a vagyonrendezésre vonatkozó megállapodás is érvénytelen. A férj halálakor tőle különélő nőt özvegyi jog csak akkor illeti meg, ha a különélésre a férj hibája adott okot. Kúria 1931. febr. 20. P. I. 3007/1929. sz.) Indokok : A felperesek, mint B. István örökhagyó oldalrokonai az alperessel, az örökhagyó nejével szemben annak kimondását kérték, hogy az alperest a hagyatékhoz tartozó ingatlanokra az özvegyi haszonélvezet meg nem illeti, részben lemondás, részben pedig érdemetlenség okából. Az 1927. évi február hó 18-án kelt közjegyzó'i okiratba foglalt egyesség szerint az örökhagyó és az elsó'rendű alperes a házassági együttélést megszüntették és kifejezést adtak annak a szándékuknak is, hogy a közöttük fennálló törvényes házasságot felbontják. Az elsőrendű alperes kötelezte magát, hogy a közös lakásból 24 óra alatt elköltözik, nem vitás, hogy pár nap múlva el is költözött és hogy az örökhagyó haláláig az életközösséget vissza nem állították. Ugyané szerzó'désben a felek a vagyoni viszonyaikat is rendezték és annak 3. és 7. pontjaiban kijelentették, hogy egy-