Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

$1 Magánjogi Döntvénytár. tekintettel az illetékes árvaszéknél, nem terheli olyan felelősség, hogy ezen az alapon tőle az elmaradt haszon címén érvényesített értékkülönbözetet felperes jogszerűen követelhesse. = A döntést helyesnek tartjuk, mert valóban hiányzik a jogilag figyelem be vehető oksági kapcsolat a törvényes képviselő eljárása és a gyámhatóság határozata között. 104. /. Aki szerződéssel másnak — a főadósnak — hitelezője irányában arra kötelezi magát, hogy a főadós kötelezettségének teljesítéséért helyt áll, az kezességet vállal. — II. A kezes a kezességből folyó, őt terhelő kötelezettségnél fogva az elvállalt összeg erejéig a követelésnek azt a részét tartozik kiegyenlíteni, amelyet a főadós meg nem fizetett, amely tehát fedezetet nem nyert. — 777. A hitelező jogosítva van a teljesített fizetést — amely a peresített egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő — elsősorban a költségekre, azután a kamatokra — mint a tartozás terhesebb részeire — s csak végül a tőketörlesztésre számítani. ^Kúria 1931 ápr 10 p VI 7653^930. sz.) Indokok: Aki szerződéssel másnak — a főadósnak — hitelezője irányában arra kötelezi magát, hogy a főadós kötelezettségének teljesítéseért helyt áll, az kezességet vállal. A •/• és 2. •/. alatt csatolt levélmásolatok nem vitás tartalma szerint az alperes 1928. szeptember 18-án szavatosságot vállalt azért, hogy ügyfelei (a főadósok) a felperessel szemben fennálló 600 pengő tartozásukat 1929. január 31-ig kifizetik, a felperes ezt tudomásul vette, a követelés behajtása iránti pert nem folytatták, a fellebbezést alperes ügyfelei visszavonták és a felperes a behajtási lépéseket a fenti időpontig felfüggesztette. Az okiratba foglalt eme kötelezettségvállalás értelmében az alperes a főadósok 6000 pengő tartozásának teljesítéseért helytállott a követelést peresítő felperes irányában, következőleg az ügylet a 6000 P tőkekövetelés erejéig kezességi szerződésnek tekintendő, éspedig köztörvényi ügyletről lévén szó, — az ellenkező megállapítás hiányában — közönséges (kártalanító) kezességnek. Ennélfogva az alperesnek támadása a fellebbezési bíróságnak ilyértelmű megállapítása ellenében nyilván alapnélküli. Az alperesnek e kötelezettségvállalásában nincs rendelkezés az esetre, hogy ha a főadósok csak részben tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek, a részfizetés elsősorban az alperes