Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 79 Indokok : A nem vitás tényállás szerint az alperesnek a «Modern automobil szerkezete és kezelése» c. művében foglalt rajzok, ábrák közül nagyobb számmal vannak olyanok, amelyeket az alperes a felperesnek korábban megjelent «Gyorsíutású benzinmotorok* című munkájából vett át s az alperes a műve harmadik kiadásában idevonatkozóan nem tüntette fel a felperes művét forrásként. A felperes részéről panaszolt bitorlás kérdését vizsgálva, helytálló a fellebbezési bíróság ítéletében elfoglalt álláspont annyiban, amennyiben (. . . Mint a fejben I. és II. alatt . . .). Nem teszi azonban magáévá a kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak azt az álláspontját, amely szerint a gépek vagy alkotórészeik után készült rajzokat önálló szellemi termékeknek tekinteni nem lehet s így azok szerzői jogi védelemre igényt nem tarthatnak. A kir. Kúria felfogása szerint ugyanis valamely már létező gépnek vagy gépalkatrésznek oktatás céljára való megrajzolásában is önálló egyéni szellemi munka nyilvánulhat meg, mert az így készült rajz és ábra célja az, hogy a gép lényegét és működését mennél szemléltetőbbé, érthetőbbé tegye, amit különböző egyének más és más módon, más és más eredménnyel lesznek képesek elérni. A szerzői jogi szakértőbizottság is utal arra véleményében, hogy valamely automobilbenzinmotor működését magyarázó ábrák természetesen hasonlóak lesznek ugyan, de ha minden egyes szerző külön rajzolja meg azokat, legfeljebb véletlenül lesznek azonosak. S a szakértői vélemény is megkívánja, hogy ily rajzok átvétele esetén a forrás megjelöltessék. A gépekről és gépalkatrészekről oktatás céljára készült műszaki rajzok, ábrák tehát — annak ellenére, hogy bennük a dolog természete szerint szerkezeti újdonság nincs — a Szjt. 67. §-a alá eső oly művek, amelyeknek védelme tekintetében a törvény 1—44. §-ai alkalmazandók. A jelen esetben a kir. Kúria a szerzői jogi szakértőbizottság véleménye és a felperes részéről a perben csatolt eredeti rajzok alapján megállapítja, hogy a felperes művében előforduló azokat az ábrákat, amelyeket az alperes a műve részére egyszerűen lemásolt, a felperes nem másolta le más munkákból, hanem a saját rajztechnikájával maga rajzolta meg azokat, de megrajzolta még a közkeletű ábrákat is, hogy művében minél érthetőbb és áttekinthetőbb, jól rajzolt ábrákat adjon. E mellett a felperes maga látta el a szóbanlevő rajzokat a célravezetőnek vélt jelzésekkel, magyarázó szavakkal. Hogy a felperes művében előforduló ábrákat a felperes a saját elgondolása szerint