Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 69 A szerződés 3. pontja szerint az alperesek 1926. október 1-én, tehát a fenti második részlet fizetésekor lépnek az ingatlan birtokába, míg ellenben a fizetési kötelezettség elmulasztása esetén a szerződés hatályát veszti s alperesek a már befizetett összeget is elvesztik. Kiköttetett, hogy az eladó a vételár fenti kiegyenlítése után fog külön nyilatkozatban bekebelezési engedélyt adni. Alpereseknek azonban az 1926. október 1-én esedékes vételárrészlet megfizetéséhez elegendő pénzük nem volt. E miatt a szerződés érvénybentartása okából akként állapodtak meg a felperessel, hogy őt vevőtársul magukhoz veszik, arravaló tekintettel, hogy felperes az alperesek egyetemleges kötelezettsége és a megvett mgatlanokra való jelzálogos bekebelezés mellett W. Jánostól a F/C. alatt csatolt okirat tartalma szerint 110.000,000 korona kölcsönt kapóit. A felek fenti megállapodása kiterjedt arra is, hogy alperesek a megvett 28 m. hold területből 12 m. holdat ugyanolyan vételárban engednek át a felperesnek, mint az a fenti szerződésben foglaltatik. Ennek folytán jött létre a peresfelek között az A. alatti 1926. szeptember 29-én kelt okirat, amelynek határozmányai szerint felek a fenti szerződésbeli 28 m. hold ingatlant egymás között úgy fogják megosztani, hogy a 16/28-ad részben az alperesek, 12/28-ad részben pedig a felperes talajdonát képezze s ennek folytán foglalták a W. Jánossal ugyanazon napon kelt kölcsönszerződés 6. pontjába azt a kikötést, hogy úgy a felperes, mint az alperesek beleegyezésüket adják ahhoz, hogy a tulajdonukat képező s a t— i 797. sz. tkvi betétben foglalt 28 m. hold ingatlanukra a zálogjog bekebelezését megengedik. Azt, hogy az alperesek felperest a fenti megegyezés szerint vevőtársul maguk mellé vették, az alperesek bejelentették a T. cégnek, mint eladónak, amit ez a cég tudomásul vett és abban csak arra hivatkozott, hogy nem tud új szerződést kiállítani, mert az alperesekkel megkötött szerződést az 0. F. B.-hez terjesztette be. A társulás napján, 1926. szeptember 29-én az elsőrendű alperes és a felperes 160.000,000 koronát a fenti eladó •cég megbízott bankjához a vételárra közösen befizettek s azt a bank elfogadta. Hyen módon sikerült keresztülvinni az alpereseknek, hogy .a T. céggel létesített adás-vételi szerződést hatályában megtartsák s az ingatlan tulajdonába jussanak, melyre is a bekebelezési engedélyt a T. cégtől az adás-vételi szerződésre vezetett záradék szerint 1927. október 26-án kapták meg. A jogszabálysértés nélkül megállapított további tényállás szerint alperesek 1926. őszén a 28 m. holdból 12 m. holdat a