Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 67 «lás eredményében jutott az alperes és férje tulajdonába és birtokába. Utóbbiak e részletet az ingatlanoknak megosztása, vagyis 1905. év vége óta állandóan birtokolják s azt a megosztáskor közös egyetértéssel kijelölt határvonalon emelt kerítéssel is elválasztották F. Jónás és neje többi ingatlanától. Hy tényállás mellett pusztán azon az alapon, hogy F. Jónás >és neje a . . . ingatlanok tulajdonjogát a felperesre adás-vétel útján telekkönyvileg átruházták és hogy felperes ekként azoknak az ingatlanoknak a telekkönyvi tulajdonjogát megszerezte, amelyek telekkönyvileg feltüntetett területéhez tartozik a perbeli ingatlanrészlet, a felperes a jelzett ingatlanrészlet birtokbaadását az alperestől jogszerűen még abban az esetben sem igényelheti, ha egyébként a felperes bizonyította volna, hogy a perbeli ingatlan az általa megvett ingatlanoknak a részlete. Helyes ugyanis a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felperes, aki az irányadó tényállás szerint a saját vétele idején a perbeli ingatlanrészletet megtekintette és látta, hogy azt elkerítve, sőt faépületekkel részben beépítve az alperes tartja birtokában, alperessel szemben tulajdonszerzésének a telekkönyvbe vetett jóhiszemére sikeresen nem hivatkozhatik. Helyes ez a jogi álláspont azért, mert (... Mint a fejben .. .). = A Kúria a birtokkal megerősített jogcím védelmét kiterjeszti a közösség megosztásából eredő jogcímre is. A természetben történt elkülönítés magában véve csak kötelmi hatályú (i. a 90. sz. esetet és az ott idézetteket), mindaddig azonban, amíg az elkülönített birtoklás tart, a birtokos a telekkönyvi rendelkezéssel szemben dologi erejű védelmet élvez. — A jogcímvédelemre lásd legújabban a Magyar Jogászegyletben Schuster Rudolf előadása nyomán folytatott vitát. 89. I. Joghatályos teljesítésnél a teljesítés eszközében utóbb — a teljesítő félre vissza nem vezethetően — beálló minden gazdasági hátrány, s így az elértéktelenedés, a teljesítést elfogadó terhére esik. — II. A hadikölcsön értékpapír, amelyre mint a kereskedelmi forgalom tárgyára a magánjogi engedményezés és a magánjogi szavatosság szabályai nem érvényesülnek s amelynek megszerzője a papír értékében történő változás kockázatát is magára vállalja, esetleg előnyeit élvezi. (Kúria 1931. jan. 30. P. V. 1118/1929. sz.) Indokok: Annak, hogy a hadikölcsönkötvény utóbb, a felperes birtokában, a felek ténykedésére vissza nem vezethető •okból elértéktelenedett, az alperesre nincs kihatása. Egyrészről 5*