Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

$0 Magánjogi Döntvénytár. II. A hozomány egész összegéhen akkor is számításba veendő, ha a szülő életbiztosítás útján jutott a hozományi tőkéhez s így azt apró részletek befizetése ellenében kapta, melyek a szokásos ajándékozások mértékét nem haladták mea- (Kúria 1931. febr. 18. P. I 109/1929. sz.) 79. Az örökhagyónak az a kifejezett kívánsága, hogy szóbeli végrendeletéről a tanuk feljegyzést készítsenek, még nem az írásbeli végrendelkezés célzatának a kifejezése s így a szóbeli végrendeletnek, mint ilyennek érvényességét nem érinti. (Kúria 1931 febr> 18< p_ j 5601/1929. sz.) = Mjogi Dtár XXIII. 3. az örökhagyónak azt a határozott kijelentését kívánja, hogy végintézkedését az írásbafoglalás ellenére is szóbeli végrendeletnek tekinti. 80. /. Az 1874: XXXV. tcikk 70. §-ában foglalt rendelkezés megtartása nem érvényességi, • hanem csak óvatossági kellék. — //. Ennélfogva ha a közjegyző a végrendelkezőt nem ismeri s ennek dacára az okiratban személyesen ismertnek tünteti fel, ez a végrendeletet érvénytelenné nem teszi. ^Kúria 1931_ 23^ p L 7252/1930. Sz.) = Ugyanígy : Mjogi Dtár XXII. 31. — Ellenben magánvégrendeletnél a tanuknak az a képessége, hogy a végrendelkező személyazonosságát bizonyítani tudják, érvényességi kellék : Mjogi Dtár XXI. 56. 81. /. A kezdeményezőén fellépő félnek kötelemre irányuló szándékkal komolyan tett egyoldalú olyan jognyilatkozata, amelynek elfogadásából az elfogadóra kizárólag csak jogi előny hárul, kijelentett elfogadási nyilatkozat nélkül is a szerződés erejével hat, ha a másik fél azt az elfogadásra rendelt törvényes határidőben vissza nem utasította és ennek folytán az ajánlattevő fél a másiknak elfogadási szándékát feltételezhette. —II. A járadékhozomány szolgáltatására harmadik személy részéről tett ígéret érvényét a bírói gyakorlat alakszerűséghez nem köti. — III. A hozományadást bizonyos tényekből következtetni, vagyis a hozományadást vélelmezni nem lehet,