Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 57 42. /. Ha a késedelmes adós a körülményeknél fogva számíthatott arra, hogy a késedelemből a hitelezőt különös (rendkívüli) kár éri és olyan magatartást tanúsított, mely megnyugtatta a hitelezőt, hogy ezt a kárt viselni fogja, az adós a rendkívüli kárt is viselni tartozik. — II. Azt a kárt, melyet az eladó azáltal szenvedett, hogy a vevő fizetési késedelme folytán harmadik személlyel kötött szerződését teljesíteni nem tudta és e miatt az adott foglalót elvesztette, a vevő akkor köteles megtéríteni, ha a szerződéskori körülményekből az eladó ügyletéről vagy ügyletkötési szándékáról tudott vagy tudhatott. (Kúria 1929. nov. 27. P. V. 789/1929. sz.) Indokok: A felülvizsgálat szempontjából a fellebbezési bíróság ítéletének két döntése volt vizsgálat alá veendő'. Az egyik az, hogy köteles-e alperes azt a 8000 pengő kárt megtéríteni, amit a felperesek a kereset szerint azáltal szenvedtek, hogy alperes a szerződésben meghatározott teljesítési időben a vételárat felpereseknek meg nem fizette s ezáltal felpereseket abba a helyzetbe hozta, hogy ők sem tudtak fizetni gróf. M. Félixnek s e miatt az utóbbival létesült birtokvételre adott 8000 pengőt kitevő foglalót elvesztették. A fellebbezési bíróság akként döntött, hogy alperes ezt a kárt nem tartozik megtéríteni. Az ez elleni felülvizsgálati támadás sikertelen. Igaz ugyan, hogy az általános jogszabály szerint a saját hibájából késedelmes adós köteles a hitelezőnek a késedelemből eredő minden kárt megtéríteni és az 1923. évi XXXIX. tc. 5. § 2. bekezdése utal is arra, hogy az adós a késedelem esetén nemcsak kártérítési kamattal, de az általános magánjogi elvek alapján a magasabb kár megtérítésével is tartozik. De az általános magánjogi elvek az adott esetben nem adnak alapot a szóbanforgó kárkövetelésre. Ilyen alap volna : 1. ha alperes a felperesekkel létesített szerződésben magára vállalta volna a felperesek harmadik személlyel létesített ügyletének káros következményeit, amint ezt a fellebbezési bíróság is helyesen kifejtette ; 2. ha alperes a a szerződéskori körülményekből tudott, avagy tudhatott a felperesek ügyletkötéséről vagy eziránti szándékáról, ha számíthatott arra, hogy saját mulasztásának a szóbanforgó következmém^ei lesznek s olyan magatartást tanúsított, mely megnyugtatta felpereseket, hogy ő viseli a felperesek esetleges kárát,