Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 49 35. Ügyvédi díj jár akkor is, ha az ügyvéd oly munkákat, amelyek természetüknél fogva sem a megbízott ügyvédnek, sem tárgyalások ellátására alkalmas helyettesének közreműködését nem kívánták meg, olyan megbízóijával végeztette el, aki abban az időben az ügyvédi gyakorlattól fel volt függesztve. (Kúria 1929. nov. 6. P. VI. 140/1928. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság tüzetesen indokolta, hogy miért adott hitelt dr. K. Lóránt és Sch. Elemér tanuk vallomásának és e tanuk vallomásának mérlegelése körében okszerűen utalt arra, hogy vallomásukat T. Gyula vallomása is támogatja. Erre vonatkozóan ugyanis téves az alperesnek a felülvizsgálati kérelemben tett az az állítása, hogy az utóbbnevezett tanúnak vallomásából az tűnnék ki, hogy a gondnok a megbízás adásához nem járult hozzá. Éppúgy téves az az állítás is, hogy dr. S. Gyula tanúnak vallomása a döntó'körülmények tekintetében ellentétben állana az előbbnevezett három tanúnak vallomásával. Az pedig nem tűnik ki az iratokból, hogy az alperes T. Gyula tanút érdekeltnek állította volna. Ilykép az alperesnek a tényállás ellen helytelen ténybeli következtetés címén előterjesztett, de voltaképpen a bizonyítékoknak a felülvizsgálat körébe nem tartozó mérlegelése miatt támasztott panasza nem jöhetett figyelembe. A megállapított tényállás alapján pedig a felmerült munkadíj megítélése megfelel az anyagi jognak, mert az elmebeteg ügyfél gondnoka az ügy ellátására adott megbízáshoz szóval is hozzájárulhat, sőt ez a hozzájárulás konkludens tényekben is állhat. Gyámhatósági jóváhagyásra pedig ebben az esetben nem volt szükség, mert az 1877 : XX. tc. 113. §-a nem foglal magában olyan rendelkezést, amely szerint a gondnok a gondnokoltat illető követelés biztosítására és perlésére adott megbízás esetében a megbízás érvényreemelése érdekében a gyámhatóság jóváhagyását tartoznék kikérni. Az a körülmény, hogy a gondnok a meghatalmazást nem írta alá, nem döntő, mert a per vitelére szóló meghatalmaképviselői minőség igazolására szükséges, de a munkadíjkövetelés alapja a megbízás, amelynek érvényességéhez írásbeli alakra szükség nincs. Az összegszerűség kérdésében az alperes általánosságban mérséklést kér, de a költségjegyzék egyes tételei közül ezúttal kifejezetten csak a 2. és 21. tételben feltüntetett munkálatok fejében megállapított díjak tekintetében terjeszt elő támadást. .Magánjogi Döntvénytár. XXIII. 4