Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 17 nem tette lehetetlenné a hitelező részvénytársaság minden további működését — amint azt a felperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul vitatja — és a felperes nem a működésének újból való felvételéhez emelte alaptőkéjét 1920. évben 2.000,000 koronával és 1922. évben 7.000,000 koronával. Az alaptőkeemelés egymagában még nem enged okszerű következtetést arra, hogy a felperes részvénytársaság tönkrement — és erre vonatkozóan a perben más adat sincs. A kifejtettek szerint a fellebbezési bíróság megtámadott ítélete alaki és anyagi jogszabályokat nem sért ; miért is a kir. Kúria a felperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasította. De el kellett utasítani az alperesnek a fellebbezési bíróság végítéletének indokolásában foglalt azon határozat jellegű kijelentése miatt a válasziratban előterjesztett csatlakozási kérelmét is, hogy a felperes átértékelési igénye 500,000 koronát illetően el nem késett. Mert a határozatlan kérelmű, kijavítás végett visszaadott és a kitűzött időben kijavított keresetlevél a Pp. 140. § értelmében úgy tekintetik, mintha eredetileg helyesen lett volna beadva. 13. A végrendelet megtámadására a keresetben fel nem hozott érvénytelenségi okot később csak abban az esetben lehet felhozni, ha a felperes arról a kereset meginditásakor nem tudott; olyan érvénytelenségi okot tehát, amelyet a végrendelet megtekintésével látni lehetett, később már nem lehet felhozni. (Kúria 1929. okt. í. P. .L 6192/1927. sz.) Indokok : A felperes Sz. András örökhagyónak 1923. évi augusztus 11-én kelt írásbeli magánvégrendeletét a keresetben azon az alapon kérte érvényteleníteni, hogy a végrendeletet nem az örökhagyó írta, így azon nincs kellő számú tanú és hogy a tanuk nem is voltak együttesen jelen. Abból az okból, hogy a tanuk a végrendeleten nem igazolták az 1876: XVI. tc. 5. §-ban megszabott kellékek megtartását, vagyis az ú. n. záradék hiánya miatt a felperes a végrendeletet a keresetben nem támadta meg, hanem azt csak később hozta fel s csak később kérte ezen az alapon a végrendelet érvénytelenítését. Ezen az alapon azonban a felperes a végrendeletet már nem támadhatja meg, mert ehhez való jogát elvesztette. (. . . Mint a fejben . . .) A Kúriának ezt a régi és állandó gyakorlatát nem érinMagánjogi Döntvénytár. XXIII. 2