Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjof) ! Döntvénytár. Indokok : Az 1876. évi XVI. tc. 7. § értelmében írásbeli magánvégrendeleteknél a végrendelkezés időpontjának kitétele szükséges. A végrendelkezés akkor fejeződik be, amikor a végrendeletet vagy annak záradékát a tanuk is aláírják. Tehát ezzel egyidejűleg a végrendelkezés időpontjának rajta kell lenni a végrendeleten vagy záradékán. A nem vitás tényállás szerint B. János örökhagyónak 1924. június 26-ikán keltezett írásbeli magánvégrendeletén, sem záradékán a végrendelkezés befejezésekor a kelet kitéve nem volt. Ennélfogva nem sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy e lényeges kellék hiánya miatt a végrendelet érvénytelen és hogy ez a hiány nem volt pótolható azáltal, hogy a kedvezményezett a végrendelkezés után napok múlva a községi jegyzővel a végrendelkezés időpontját ráíratta a végrendeletre. A fellebbezési bíróság nem találta bizonyítottnak azt, hogy az örökhagyó a végrendeleti tanuk együttes jelenlétében nyilvánította ki, hogy az okirat az ő végrendeletét tartalmazza és hogy azt már ő aláírta. Ezért tekintettel az 1876. évi XVI. tc. 3. és 5. §-ra, a végrendeletet ebből az okból is érvénytelennek mondta ki. Minthogy a fellebbezési bíróság e tényállás megállapításár nál a tárgyalás és bizonyítás összes adatait perrendszerűen mérlegelte és minthogy tüzetesen előadta azokat az okokat, amelyek meggyőződését előidézték, továbbá minthogy az idevonatkozó indokolás okszerű és nem iratellenes, végül minthogy a perrendszerű mérlegelés eredménye felülvizsgálat tárgyává nem tehető : azért az alpereseknek idevonatkozó panasza alaptalan. A fellebbezési bíróság jogi döntése pedig helyes és jogszabályt nem sért. Ezek szerint az alperesek felülvizsgálati kérelme alaptalan és elutasítása indokolt. = A kellékek együttes létesítésére vonatkozó tétel szigorú alkaln,ázására nézve v. ö. a Dtár 3. f. XXV. 16. Mjogi Dtár II. 216. alattiakat; ellenben Mjogi Dtár XI. 61. szerint nem szünteti meg az együttességet az, hcty a tanuk a záradékot nem a végrendelkező jelenlétében vezették a végrendeli tre. 8. Ha a jelek a semmisség okának megszűnte után a semmis szerződést megerősítik, egymás irányáhan akként vannak jogosítva és kötelezve, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna. (Kúria 1929. okt, 17. P.' V. 6366/1928. sz.)