Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Tartalommutató. xix Lap rendelet megtekintésével látni lehetett, később már nem lehet felhozni. (P. I. 6192/1927.) 17 14. A szóbeli végrendelet megtörténte és tartalma a végrendeleti tanuk vallomásának mérlegelése útján is megállapítható, nem szükséges tehát ezeknek egybehangzó vallomása. (P. I. 8418/1927.) 18 20. Ha a törvényes örökösök az örökhagyónak nem törvényszerű alakban kinyilvánított végakaratát végrendeletként elfogadták, az abban hagyományosként megjelölt személynek a hagyatékból való részesítése többé nem az örökösök által önkéntes elhatározásukból nyújtott ajándék, hanem az örökhagyó akaratától eltérő szabályozása esetén is az örökhagyó végakaratán alapuló vagyonrészesítés, vagyis hagyomány, amelyet annak elfogadása után az örökösök egyoldalúan vagyoni romlásuk címén sem vonhatnak vissza. (P. I. 3821/1929.) 37 72. A végrendeleti alakszerűségi kellékek nem terjednek ki oly jogügyletekre, amelyeknél a fél halála csak a már vállalt kötelezettség esedékességének időpontjaként szerepel. (P. II. 1732/1929.) 98 84. I. A végrendelet érvényességének kérdése réndszerint a keresetben előadott megtámadási okok alapján bírálandó el, a végrendelet ellen fellépő örökös azonban nincs elzárva attól, hogy a per későbbi szakában a végrendeletet olyan okból is megtámadja, amely a végrendeletből ki nem tűnik s amelyről csak a kereset előterjesztése után szerzett tudomást. — II. Nincsen olyan jogszabály, amely előírná, hogy a végrendelet alakszerűségeinek megtartása tekintetében a tényállást csak az összes végrendeleti tanuk kihallgatásával lehet megállapítani. (P. I. 1471/1929.) 111 93. Érvényes a végrendelet, ha azt a végrendelkező és a tanuk az utóbbiaknak az alakszerűségeket tanúsító s a végrendelet szövegéhez kapcsoló nyilatkozatát követően együttesen írják alá vagy látják el kézjegyükkel. (P. I. 3683/1929.) 129 115. Ha az örökhagyó végrendeletében minden kedvezményezettnek meghatározott vagyontárgyakat rendelt, csupán abból, hogy az örökhagyó minden vagyonáról végrendelkezett s végrendeletének céljául a viszálykodás kizárását jelölte meg, nem lehet megállapítani az örökhagyónak azt az akaratát, hogy vagyonának a bármely kedvezményezettnek kiesése útján felszabaduló része a törvényes öröklés kizárásával a többi végrendeleti kedvezményezettnek jusson. (P. I. 3719/1928.) 155 Szerződési öröklés. (L. az 59. IV. a. esetet.) Törvényes öröklés. Özvegyi jog. 18. Az özvegyi jog megszorításáig az önhibáján kívül különváltan élő feleséget is megilleti özvegysége idejére a férj halálától az özvegyi jog. (P. I. 8175/1927.) 25 b*