Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

x i v Tartalom/mutató. Lap 39. E. Az eladó, ingatlan-eladása vagy elcserélése esetén, köteles az ingatlannal kapcsolatos jogokról a szükséges felvilágosításokat a valóságnak megfelelően megadni. — II. Ha az eladó elhallgatta, hogy a szerződéskötés idején ellene támaszfal építése iránt közigazgatási eljárás volt folyamatban és a közigazgatási hatóság a vevőt a támfal felépítésére kötelezte, az eladó a vevőnek ezzel kapcsolatos költségeit megtéríteni tartozik. — III. A Kúria a perben csatolt két adás-vételi szerződésnek címzett okirat tartalmából, az azonos vételárból, az egyik szerződésben vevőként szereplő félnek a másik szerződésben vállalt tehermentesítési kötelezettségéből megállapítható, hogy a két okirat egy egységes csereügyletet takar. (P. V. 99/1928.) 52 10. Természetben megtekintett és elhatárolt ingatlannak átalányárban történt vételénél a netáni területtöbblet ellenértékéhez az eladónak jogos igénye nincs. (P. VI. 19/1928.) 54 42. II. Azt a kárt, melyet az eladó azáltal szenvedett, hogy a vevő fizetési késedelme folytán harmadik személlyel kötött szerződését teljesíteni nem tudta és e miatt az adott foglalót elvesztette, a vevő akkor köteles megtéríteni, ha a szerződéskori körülményekből az eladó ügyletéről vagy ügyletkötési szándékáról tudott vagv tudhatott. (P. V. 789/1929.) 57 «57. Ha az eladót a szerződés megkötésénél az, a vevő által is ismert cél vezette, hogy az eladott ingatlanoknak pár nap alatt megkapandó vételárát az azokra bekebelezett jelzálogos teher törlesztésére fordítsa és a vevő szerződésszerű teljesítésre nem képes, az eladónak joga van a szerződés hatályát megszüntetni, ha az a szerződésben kifejezetten felbontó feltételként megjelölve nincs is. (P. V. 2824/1928.) 89 73. Ha a felek között külön ki van kötve, hogy az eladott dolognak bizonyos tulajdonsággal bírnia kell. az eladó általában szavatol azért, hogy a dolog a kikötött tulajdonsággal bír. a nélkül, hogy kérdés tárgya lehetne, hogy e tulajdonság biánya érinti-e a dolog értékét vagy használhatóságát és hogy a hiánv jelentékenv-e vagy jelentéktelen. (P. V. 3778/1929.) 99 79. A telekkönyvön kívüli korábbi jogszerző az eladótól — ha ez az ingatlant telekkönyvileg harmadik személyre ruházta át — a tulajdonjog bekebelezésére alkalmas telekkönyvi állapot létesítését követelheti. (P. V. 4550/1929.) 100 99. Érvényes előzetes megegyezés hiányában a vételár kifizetése és a birtokbalépés alapján a 4420/1918. M. E. sz. rendelet szerint szükséges okirat kiállítása nem követelhető. (P. V. 2208/1928.) 13(i 107. I, A jelzálogos teher átvállalója a kiegyenlítés kockázatát vállalta magára, következéskép az ennél elért előny őt jogosan illeti. — II. Oly megállapodás érvényességéhez, mely szerint a jelzálogos teher átvállalója a terhek kedvező kiegyenlítése útján elért értékkülönbözetet megtéríteni tartozik — okiratba foglalás nem szükséges. (P. V. 3950/1928.) 144 3 10. [. Nincs a jogügylet okiratba foglalva, ha közös ingatlan eladásánál az eladói nyilatkozatot a társtulajdonosoknak csak egy része teszi meg s a szerződést csak ezek írják alá, a vevő fél pedig az ő kötelezettségeit is tartalmazó adás-