Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 149 lia a B-f. jel alatt csatolt telekkönyvi betét B) lapján 9—26. tételek alatt tulajdonosul bejegyzett örökösei közül pedig csak ketten írták alá, éspedig özv. Sch. Pálné és B. Jakab, akiknek a többi örököstől megbízásuk az ingatlan eladására nem volt, de az okirat 3. pontjában arra kötelezték magukat, «hogy az adásvételt a többi örökössel is elismertetik s azok nevében kötik, erre anyagi garanciát vállalnak)). Az 1920 : XXXVI. tc. 77. §-a által hatályban tartott 4420/1918. M. E. számú rendelet 1. §-a az ingatlant elidegenítő' jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek okiratba foglalását követeli meg. Már pedig (. . . Mint a fejben I. alatt . . .). Ezekből következik, hogy a fellebbezési bíróság az A •'(. alatti okiratba foglalt ingatlan adás-vételügyletet helyesen állapította meg érvénytelennek s minthogy az érvénytelen jogügyletből sem jog, sem kötelezettség nem származik s az eredetileg érvénytelen jogügyletet a részbeli teljesítés egymagában még érvényessé nem teszi, mert az ügylet parancsolólag előírt alakszerűség hiányát ez nem pótolhatja, ezért a fellebbezési bíróság a felpereseket az érvénytelen jogügylet teljesítését szorgalmazó keresetükkel, az anyagi jognak megsértése, nélkül, utasította el. — V. ö. az előző, a fenti 30. sz., valamint az alant következő esetet és jegyzeteiket. 111. /. A jogügylet okiratba foglaltnak csak akkor tekinthető, ha a megfelelő és kölcsönös jognyilatkozatot magában foglaló okiratot a szerződőfelek, tehát úgy az eladó, mint a vevőfél aláírják. —II. Az írásbeli adásvételi szerződés hiányosságait sem az ingatlan birtokbavétele, sem a vételárnak bármilyen formában való törlesztése nem pótolhatja. (Kúria 1930. szept. 19. P. V. 6258/1929. sz.) —- A döntés álláspontja lényegileg egyező a fenti 30. sz. alatti, valamint az előző két határozat álláspontjával: a'részteljesítés nem konvalidál. 112. Sajtóvétségben marasztaló büntető ítélet esetén a valóság bizonyításának a polgári perben nincs helye. (Kúria 1930. okt. 2. P. VI. 6868/1928. sz.) Indokok : A felperessel szemben a Sajtótörvényben meghatározott módon és esetben az elsőrendű alperes is kártérítésre